Háromfán nem gond, ha a padtárs roma srác

Követendő országos példa a háromfai a roma és nem roma diákok együttes oktatásában. A kis dél-somogyi község a nagyvárosokat is „lepipálja” e téren.

Egyre több bírálat éri a roma és nem roma gyerekek közös oktatásának gyakorlatát, az adatok mégis az integráció sikerességét támasztják alá.
Az integrált oktatásban közösen tanulnak; megoszlanak a vélemények arról, hogy a lassabban haladó diákok visszahúzzák-e társaikat.

A közoktatás-fejlesztési forrásokhoz az önkormányzatok azonban ma csak akkor férhetnek hozzá, ha közoktatási esélyegyenlőségi tervet készítenek. Magyarországon már 1300 településen készült ilyen, és több mint 1600 iskolában folyhat a gyerekek oktatása integráltan.

A dél-somogyi Háromfa a leginkább követendő önkormányzati példa nemcsak a megyében, de az országban is. Ezt bizonyítja: a község idén olyan városok előtt nyerte el a Példát átadó gyakorlatok 2008-as pályázata keretében a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok díját, mint Hajdúböszörmény vagy a budapesti XIII. kerület.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Háromfán nem gond, ha roma a padtárs
[/caption]
Háromfa már 2004-ben felismerte, hogy a roma lakosság leszakadása a településen egyre csak nő és nő, és ezzel tenni kellett valamit. Az uniós csatlakozás következtében lehetőségek nyíltak a nevelési-oktatási intézmények előtt: a roma gyermekek integrációját felvállalva csökkentsék a leszakadásukat, illetve – amennyire lehetséges – meg is szüntessék. Eredményeiket propagálandó konferenciát is szerveztek a településen a minap.

– Csökken a lakosság, sok a munkanélküli, így nem könnyű az integráció, hiszen az állástalanok 54 százaléka roma – mondta Brantmüller Zoltán polgármester. – Sokan csupán alkalmi munkákból élnek; fát, gyógynövényeket, makkot vagy erdei gombát gyűjtenek. Az integrációs gyakorlat hatására azonban nőtt az együttműködési készség az önkormányzattal, intézményekkel, a nyolcvanszázalékos roma részvétellel zajló közmunkaprogramokat teljes mértékben ki tudjuk használni, nem alakult ki szegregált településrész, és az országos tapasztalatokkal ellentétben a község a béke szigete, ahol nincsenek társadalmi feszültségek.

Háromfán az alapvető feladatok közé sorolják a szegregációmentes oktatást. Az óvodákban 65, míg az iskolában 40-41 százalék a roma gyerekek aránya. Kis létszámú csoportokban, személyre szabott oktatással foglalkoznak velük.



– Fel kell ismernünk a társadalmi és kulturális különbözőségeket, amelyeket aztán meg kell próbálnunk megérteni és kezelni – hívta fel a figyelmet Balatincz Gyöngyi oktatási tagintézmény-vezető. – Már 1999 óta nemzeti, etnikai, kisebbségi nevelést-oktatást folytatunk egyéni fejlesztéssel, tantárgyakba ágyazottan. Emellett hetente kétszer tartunk cigány népismereti szakkört, ami nagyon népszerű. 2007 végén látott napvilágot egy kutatás, amely kimutatta, hogy az integráció nem rontja a nem hátrányos helyzetű tanulók eredményeit.

Kézdi Gábor, a program készítője szerint az integrált osztályokban tanulók énképe és önbizalma erősebb, szociális hatékonysága jobb, könnyebben beilleszkednek, ritkábban részesítik előnyben a társadalom hierarchizáltságát, gondolkodásuk kevésbé előítéletes.