„Ezért tart itt ez az ország!” A hivatal felülírta a törvényt

– Egyszerre vagyunk felháborodottak, elkeseredettek és tehetetlenek – fakad ki Kecskés Gábor. – A Balaton-törvény egyértelműen gazdasági, kereskedelmi övezetbe sorolta azt a faluszéli, a reptér és az autópálya felőli területet. Érdekes, amikor nem volt még szennyvízcsatorna a faluban, akkor évekig nem lehetett építkezni, vagyis akkor be kellett tartanunk a jogszabályt. Most meg egyszeriben nem számít, hogy mi áll a Balaton-törvényben? Folyamatosan érdeklődnek cégek, vállalkozások, akik ide települnének, de mindegyiket türelemre kell intenünk. A legtöbbjüket persze elveszítjük.

Kecskés Gábor ságvári polgármester azt mondta: bioerőmű, vagy a Kanadából a repülőgépgyártást ide telepítő cég bármelyik pillanatban jönne. Hogyan érvényesül így a munkahelyteremtés magasztos célja? Vagy ez csak szép jelszó? Hát ezért tart itt ez az ország! Két évünk ment rá a rendezési tervünk elfogadtatására, huszonkilenc szakhatóság rábólintott, csak a földhivatal tett keresztbe, de az is csak az utolsó pillanatban, két év alatt egyszer sem jelezték az aggályaikat a kijelölt ipari övezet helyével kapcsolatban. Lehet, hogy az teszi jól Magyarországon, aki semmit sem akar, semmit sem csinál?

Hatvanötös főút, reptér, közel a sztráda – ezért is vonzó a Siófok felőli faluszél. De a ságvári polgármester szerint azért sem képzelhető el más irány a fejlesztésre, mert a települést dombok veszik körül.

– Erre persze mások is rájöttek, ezért aztán nemcsak a Balaton-törvényben szerepel ez a terület gazdasági övezetként, hanem a megyei és országos, no meg persze a helyi rendezési tervben is. Mindössze hat és fél hektárról van szó, ennyivel bővítenénk a már két évtized óta ilyen célú falurészt, ahol ipari vállalkozások működnek ma is, továbbá benzinkút, bevásárlóközpont és szálloda. No meg a vámudvar, aminek szintén szántó az övezeti besorolása. Az állam vajon hogyan építhetett másfél évtizede oda, a földhivatal szerint „az átlagosnál jobb minőségű szántóra, ami ezért nem minősíthető át”? Tizenhárom helyrajzi számon nyilvántartott apró parcellák ma ezek a telkek, hiába az állítólag jó minőségű föld, ha egyszer nem igazán hasznosíthatók mezőgazdasági területként, hiszen egy traktor sem tud megfordulni. Vegyenek tán lovat a tulajok?

Schmieder Ibolya ságvári körjegyző jogvégzett szakemberként sem érti: hogyan írhatja felül a földvédelmi törvény a Balaton-törvényt? – A földhivatalnak miért nem kell figyelembe venni ezt a jogszabályt, vagy például a megyei rendezési tervet? – így a jegyző. – A földhivatal elutasító indoklásában azt is írja: 201 beépítetlen telek van Ságváron, összesen 31 hektáron. Persze, hiszen ide sorolták a főteret, a játszóteret, a vásárteret, a sportpályát, az iskolai mintakertet és a kialakítás alatt álló lakóparkot is. Belterületen azonban nem akarunk ipari övezetet, arról nem is beszélve, hogy egy már kialakult a falu északi végében, most csak bővítenénk, mert újabb és újabb igények érkeznek a vállalkozói szférából. Vizet, villanyt, szennyvízcsatornát vezettetett oda az önkormányzat, ezzel is segítve az ipari park kialakítását. A Siófokkal közös kerékpárutat is ott tervezzük és az országos rendezési tervben a Ságvárt elkerülő út is arra felé futna.



A jegyzőnő nem tudja elképzelni, hogy ne volna lehetséges az érintett szántók minőségi felülvizsgálata. – Keressük a megoldást, nem akarunk beletörődni, hogy egy ilyen földhivatali elutasítás egy egész falut elvágjon a fejlődéstől.

Az államtitkárság is az ipari park mellett

„Nem értünk egyet a földhivatal álláspontjával, egyetértünk a terület gazdasági övezeti besorolásával” – áll a Belügyminisztérium államtitkársága állásfoglalásában, amely szintén nyomatékosan felhívja a figyelmet a Balaton-törvényre. S bár Kecskés Gábor polgármester „adu ászként” is lobogtathatná az irományt, a jogerős bírósági ítélet tudatában azonban csak azzal tudja kommentálni: – Ugyan kit érdekel ez is?