Tizenegy év a fonyódi látkép és a fővárosi modellvilág között

A természeti környezet megyénk védjegye, de a somogyi védjegyek között is akad egy természetesség, és pedig a ruhák világából. Mészáros Judit ruhatervező-stylist, akinek a munkáit nemcsak a szakmában ismerik, hanem egyre többen kedvelik-lájkolják a vidéki életstílusban rejlő harmóniát megélők, vagy az ez iránt vágyakozók közül. Mészáros Juditban együtt él a főváros nyüzsgése és a kisváros nyugalma, a régi idők hagyománya és a modern világ korszerűsége. Fonyódon él, imádja a Balaton közelségét, a teret, a levegőt, a panorámát, a tél békéjének és a nyár nyüzsgésének a váltakozása is ösztönzi, de a bemutatók jobbára Budapesthez kötik. Az elismerést tizenegy év munkája hozta meg számára, ennyi ideje építi a Terra Natura elnevezésű márkát, aminek egyre jelentősebb bemutatókon tapsolnak. A Divat Szövetségtől az őszi BNV nyitónapján kapott lehetőséget, később a Duna Plázában a Modellbázis fotótárlatán állított ki, a megnyitón ötven ruhát vonultatva föl.

A minap a Fashion Deluxe Hungary bemutatóján az Experidance Házban láthatta a közönség, aztán a Rátkai Márton Klubban a Magyar Divatszövetségnek a Titkok nőknek estjén vett részt kreációival. Vámos Magda, a szövetség elnöke méltatta, ami minden ruhatervező számára a legnagyobb elismerés. A divat nagyasszonyaként ismert divattervező hatvan éve van a szakmában, Eötvös-díjas, az 1958-as brüsszeli világkiállítás nagydíjasa. És a 2005-ös Divatolimpia óta a fonyódi Mészáros Judit az egyik kedvence. Fejtsük ezt meg.
[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A ruha teszi az embert egésszé
[/caption]
Mindig is ruhatervezőnek készült. Egy ideig édesanyja varrt neki néhány viseletet, de idővel már nem tudott lépést tartani a kiskamasz igényeinek növekedésével. Tizenkét éves kora óta maga varrja a ruháit. A természetes anyagokba hamar beleszeretett, de az ezekből készült viseletek akkoriban csak kevesek számára voltak kedveltek. Alig akadt ugyanis hordható közülük, hiszen javarészük, meséli, holland fejőnőnek is készülhetett volna. Meg kellett ismerni hát az anyagokat, mert az évszázadokig használt, inkább a szegényebb sorban élőkre jellemző kelmékből-vásznakból nem lehet mindent megvarrni. Judit tiszteletben tartja az anyagot, ami meghatározza, mit lehet belőle megvarrni, és mit nem. A ruha csak így tud jól funkcionálni, viselőjük második bőrévé válni, vallja. Az anyagokat beavatja, így attól sem kell félni, hogy egy lenge L-es kabátka S-es méretben jön elő a nagymosásból. És persze fontos az is, hogy Mészáros Judit garanciát vállal az alkalmi ruhák egyediségére, így a hölgyek nem jöhetnek szembe magukkal egy bálban vagy estélyen. Nem oly rég két kereskedelmi csatorna műsorvezetőnője egyidőben azonos ruhában vezetett műsort: cikis bulvárhír lett a stylistok „szerencséjéből”.

Az egyediségről egy blogbejegyzésben vallja: nem törvényszerű, hogy az egykor saját stílussal rendelkező üzletek átadják a helyüket a poliészter-egyenruhákat gyártóknak, melyek portékáit csak a rajtuk fityegő címke különbözteti meg. Judit jó ideje maga készítteti az anyagokat is, hiszen így nem kell a kereskedelemre támaszkodnia minőségben, választékban. Balatoni, budai üzleteket működtetett évekig, melyek logisztikai és üzleti kihívásai sok energiát kötöttek le. Ma már megengedheti magának, hogy a megrendelők közötti szájreklámból és a munkakapcsolatokból a tervezésnek éljen. Melyek bemutatókat, megjelenési lehetőségeket hoznak, népszerű szalonokban is, utóbb Hévízen. Az ideje nagy részét a rajzolásnak szenteli, hogy a fejében kavargó tervek, melyek között nincs két egyforma, megszülethessenek.



Stílustanácsadóként azt vallja, egy adott ruhatárból is lehet megfelelő színű, színtelítettségű – és persze előnyös szabású – összeállításokat elővarázsolni, csak ehhez a viselőjüket összhangba kell hozni a ruhadarabokkal. Mindenkinek lehet egy kézikönyvet adni önmagához. Ha sikerül benne olvasni, mondja, az sugárzik egy ruha viselőjéből. Ilyenkor igenis a ruha teszi az embert: elégedettebbé, egésszé. Önmagává.