Közélet

2014.09.24. 15:43

Balaton: nem örökre állt le a halászat, Busa is maradt még

A balatoni halászat csaknem egy évvel ezelőtti felfüggesztése racionális, reális lépés volt – mondta egy rádióinterjúban Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, hozzátéve: az idők végezetéig ez biztosan nem marad így.

Fónai Imre

– Ha meg lehet oldani, hogy biztosan csak az idegenhonos fajok, mint a busa kerüljenek ki a Balatonból, akkor újraindulhat a halászat. A balatoni hal azonban a balatoni horgászoké kell hogy legyen.
A politikai hozzáállás jelentősen változott – magyarázta az államtitkár –, amit az mutat a legjobban, hogy új részleg alakult az államtitkárságon: a horgászati-halgazdálkodási főosztály. – Ez mindent elárul a szemléletről, arról, hogy természetes vizeinken a nagyüzemi halászatnak ma semmi keresnivalója. Vizeinknek ugyanis nincs olyan reprodukciós képessége, amit ezt elbírná. S azt is állítjuk, hogy a nemzetgazdasági haszna is annak nagyobb, ha a horgászturizmust fejlesztjük, sőt, a társadalmi hasznossága is ennek nagyobb, hiszen 300-350 ezer horgász hódol e szenvedélynek Magyarországon.



Bitay Márton Örs arról is beszélt, hogy a Balatonon hosszú évek óta már csak az idegenhonos fajokat halászták Fazekas Sándor miniszter múlt decemberi, „halászatbefagyasztó” döntése előtt. Valami azonban nem stimmelt – tette hozzá –, hiszen hiába halászták a busát, mégsem fogyott el. Ez a fajta halászat tehát nem érte el a célját.
A balatoni halászok tudják, hogyan lehetne másként kifogni a busát – erről egy korábbi tihanyi konferencián beszélt Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Azt mondta: az úgynevezett állított hálós halászat ugyan szelektívnek tekinthető, de a nagy testű busák mellett a hasonló méretekkel bíró őshonos halak (ponty, süllő) is fennakadhatnak. Ezért a Balaton halgazdálkodásának megújítását célzó terveikben ez a halászati módszer már egyáltalán nem szerepel. A busa megfogására olyan halászati technológiákat dolgoznának ki, melyek pont- és alkalomszerűen végezhetőek, a lehető legnagyobb szelektivitást és nyilvánosságot biztosítva.

A zrt. vezetője szerint fel kell újítani a busa tavi szaporodásának kiderítése érdekében indított korábbi kutatási programokat, s a jövő feladata olyan módszert találni, mellyel a lefagyás előtti, illetve jégolvadást követő időszakokban telelésre összeállt busák eredményesen kifoghatók úgy, hogy az őshonos halállományt ez ne zavarja.

Halászmódszerrel a Balatonból 2014-ben csak angolna kerül ki – erre már több hónapja ígéretet tett a zrt. A vízeresztés miatt a zsilipcsapda jelenleg is üzemel, ami csak a Balaton vízrendszeréből kiszökő angolnák megfogására alkalmas. E nélkül is megszöknének az elfolyó vízzel ezek a halak, és „haszontalanul” kerülnének a Duna vízrendszerébe. Az angolnák értékesítéséből származó bevétel jelentős részét pedig az őshonos halállományok, elsősorban a süllő pótlására és növelésére fordítják. Ezen kívül – ahogyan nemrég Szári Zsolt lapunknak nyilatkozta – tógazdaságaik lehalászását és népesítését végzik, miközben – érezve egyfajta nyomást a vendéglátós lobbi részéről – összesítik, hogy a korábbi időszakban mekkora tételben értékesített halat a társaság a vendéglátás számára. A zrt. október 9-én horgászkonferenciát rendez Tihanyban, ott is felbukkan egy ezzel kapcsolatos téma: az elmúlt három év halfogyasztásának alakulását elemzik, arra keresve a választ, hogy milyen hatása van a balatoni halászat leállításának a tókörüli gasztronómiára?


-----------------------------------------------------------------------------
Cikkünket teljes terjedelemben a Somogyi Hírlap csütörtöki (2014.09.25.) lapszámában olvashatja.
Somogy megye napilapjára
itt fizethet elő!

Ezek is érdekelhetik