Az ítéletbe is beleszólhatnak a bírósági ülnökök

Nyolcvankilenc bírósági ülnök tett esküt szerda délután a Kaposvári Törvényszéken, mandátumok négy esztendőre szól: a jogszabály szerint az ítélkezésben a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák – ülnökök – is részt vesznek. Akik a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, s őket a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek – kivéve a pártokat – jelölik.



– Harminc–hetven év közötti életkor, büntetlen előéletű, nem lehet pártnak tagja – sorolta a további feltételeket Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője. – Díjazásként pedig a mindenkori bírói illetményalap, mely most 396 ezer forint egy napra eső részének negyedét kapják.

A törvényszéken 29-en, a kaposvári bíróságon 32-en, a közigazgatási és munkaügyi bíróságon 28-an tettek esküt.
– A bírósági ülnököknek ugyanazok a jogai és kötelességei, mint egy bírónak – magyarázta Vadócz Attila. – Ez az eljárásokra is érvényes, az ítélet meghozatala előtt szavazhatnak, egyszerű többség dönt az ítéletről. Azaz még az is előfordulhat, hogy leszavazzák a tárgyalás vezetőjét.
Erre persze ritkán kerül sor, ám hogy nem csak biodíszletként vannak jelen a tárgyalóban, jól mutatja, hogy akadt olyan gyilkossági ügy a közelmúltban, amikor a bíró és a két ülnök kétszer három órán keresztül vitatkozott-beszélgetett a későbbi verdiktről.

Az esküt tévők között tizennégy pedagógus is akadt – őket az alap- és középfokú intézmények jelölik –, ugyanis a fiatalkorúak büntetőügyeiben kötelező az ilyen végzettség. A törvényszéken hatan, a járásbíróságon nyolcan tettek esküt, emellett négy nemzetiségi ülnököt is megválasztottak: a német, a lengyel, a horvát és a roma területi önkormányzat jelöltjeit.