2010.08.19. 13:43
Bartók, Ravel és Chopin mesteri előadásban
A több mint két és fél órás koncertet a Bartók rádió, és Európán belül még számos országban élőben közvetítették.
Kelemen Barnabás és Alina Pogostkina duója adta meg az alaphangot a szerda esti koncerten a református templomban. Az orosz és magyar hegedűvirtuóz Bartók Béla negyvennégy duójából tizenkettőt adott elő a közönségnek. A kis kompozíciók egyszerű felépítésűek, a dallamok egyenlő részben vannak elosztva a két muzsikus között. Hallható volt többek közt a Szúnyogtánc – melynek felépítése apró, finom hangokból áll, gyors egymásutánjuk valóban a szúnyogok huncut táncát idézték –; a Máramarosi tánc pörgős dallamokból, folklorisztikus elemekkel megtűzdelt rövid zenemű. Elhangzott még a Szól a duda - ennek a darabnak a címe is árulkodó, a két hegedű összefonódott játékában a bourdon kíséret a duda hangját idézte.
A Kelemen-Pogostkina duó után Maurice Ravel A-dúr triójában játszott José Gallardo zongorista, Alina Pogostkina hegedűművész, és Jan-Erik Gustafsson csellista. Ravel spanyol származása iránti szeretete érződik a darabon: a második tételben gyorsan váltakozó, cirkalmas dallamok utalnak erre, melyet az első tételben hallható magas, elnyújtott hangok előztek meg, ezzel is tündérszerű, romantikus érzést keltve a hallgatóban. A harmadik tétel szomorú hangzással indul, itt a gordonka és a zongora kapta a főszerepet. A negyedik tételben egy meseország képe villan a publikum lelki szemei elé, akkor egy határozott vonással egy csapásra szertefoszlik az elképzelt tündérvilág.
A rövid szünet után Pekka Kuusisto és Nicolas Altstaedt duója tért vissza Ravel egy másik darabjával: Szonáta hegedűre és gordonkára. Ravel életében sosem találta tökéletesnek ezt a szonátát: „Befejeztem a duót, de úgy találom, hogy túl hosszú, ezért elkezdem elölről.” Kuusisto és Altstaedt komoly, zseniálisan összehangolt játéka uralta a templomot. A finn hegedűművész spontán, szabad stílusa ötvöződött Altstaedt komoly, összeszedett, mégis természetes játékával. A két művész olyan irigylésre méltó összhangban muzsikált, olyan átéléssel játszottak, mintha tudomást sem vettek volna a publikumról, csak a zene és a másik fél létezett számukra.
A hatalmas ováció után Kocsis Zoltán zongorajátékát hallhatta a közönség. A mesteri zongorista többek között hét Chopin darabot adott elő fejből a hallgatóságnak. A rövid kis dallamok végén vastapsot kapott a művész úr, és két Schubert ráadást is eljátszott, melyeket Kokas Katalinnak ajánlott, a „fesztivál lelkének” nevezve a művésznőt.
Kocsis ugrott be a svéd klarinétos helyett
A BBC 55 országba közvetítette élő rádióadásban a koncertet, ezen kívül hét ország közönsége televízión is láthatta. Emiatt is a közönség eléggé visszafogottan viselkedett, még köhögni sem mert senki. A Kokas-Kelemen házaspár 2008-ban kiadott Bartók Új Sorozat 16. lemezére játszotta föl az összes duót, amely nemzetközi szinten is sikeres lett. Ravel 1914-ben írt A-dúr triójának spanyolos színezetű témái jól álltak José Gallardónak, az argentin zongoristának. A Bartók kontrasztok helyett Kocsis Zoltán játszott Chopin műveket, mert a svéd klarinétos tüdővírus miatt nem tudott föllépni. Nagyon passzolt a csere, ugyanis 2010. Chopin év. Kocsis Zoltán öt hangnemben, kotta nélkül zongorázott, ráadásokat adott, németül és angolul is szólt a közönséghez; a koncert végén a közönség fölállva tapsolta.
Napi egy cikk a vendéglátásért
Csikós Kornélia és négy társa, Kiss Enikő, Dömös Zsuzsanna, Hamvas Klaudia és Könyves-Tóth Zsuzsanna pályázaton nyerte a lehetőséget a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál szervezőitől, hogy vendégként részt vehet a rangos eseményen. Szállást és jegyeket kapnak, cserébe naponta egy-egy újságcikket kell írniuk. Ezért szorgos látogatói a rendezvényeknek, nem egyszer napi négy koncertet is végighallgatnak. Sok idejük nem maradt megismerni Somogy megyeszékhelyét, de például jó emlékeket visznek haza magukkal a Rippl-Rónai kiállításról.
