Repült a színpadról a lecsúszó a szoknya, a műsor ment tovább

Egy fellépésen lecsúszott az alsószoknya, viselője egy elegáns mozdulattal lerúgta a színpadról és ment tovább a műsor. Máskor egy tréfás kedvű gatyamadzag hozta kellemetlen helyzetbe gazdáját, amely éppen a fellépés elején szakadt el. Nem kevésbé emlékezetes eset, amikor a házigazdák egybeépítették a színpadot a technika elhelyezésére szolgáló résszel, és a somogyi csárdás ütemére mindig megugrott a CD, így folyton más szólt, mint aminek kellett volna.

Kifogyhatatlan az élmények tárháza, az elmúlt tíz év megannyi szép percet tartogatott a Hétszergörbe Hagyományőrző Egyesület számára. Nevük arra a nagyon kanyargós útra utal, amely a mikrotérség négy települése, Porrog, Porrogszentkirály, Somogybükkösd és Porrogszentpál mellett tekereg, télen néha lehetetlen rajta a közlekedés. A mikrotérségben egyébként egyedülálló a lakosságszámhoz viszonyított tevékeny civil szervezetek száma. A szombati jubileumi ünnepségen kaptunk is belőle ízelítőt:  a házigazdák mellett fellépett a Drávagyöngye Ifjúsági Néptánc Egyesület, a Gyöngyvirág Nyugdíjas Klub és a legfiatalabb, a Porrogszentkirályi Evangélikus Gyülekezet Ökumenikus Énekkara.

– Huszonöten alapítottuk, most 54 tagunk van – mondta a Hétszergörbe Egyesületről az elnök, Szlávecz Károlyné. Fontosnak tartjuk a népdal, néptánc hagyományok ápolását, gyűjtését.
Fellépnek a Szentkirály Szövetség éves rendezvényein, Erdélybe vissza-viszatérnek, de a kaposvári farsang, a megyei folklór találkozó, a falusi néptáncosok találkozója, és helyben a játszóház szervezés is palettájukon szerepel. 
– Számos rendezvényen öregbítik a környék hírnevét – emelte ki Horváth Sándor, Porrog korábbi polgármestere a jubileumon. Büszke vagyok, amikor összesúgnak mellettem: kik ezek, honnan jöttek? Aki egyszer a Hétszergörbén járt, nem felejti, ahogy az is emlékezni fog rá, aki látta fellépni a Hétszergörbe Egyesületet.

Az ünnepségen voltak örömkönnyek, sok oklevél, és bizodalom, hiszen vannak fiatalok, így a hagyományőrzés folytatódik. Az evangélikus lelkész és felesége például énekel, táncol, és mindhárom gyerekük életének is része már az egyesület.
Ahogy Horváth Sándor fogalmazott: a múlt ismerete nélkül nincs jelen, nincs jövő, és kell, hogy ezeket a kisfalvakat élettel töltsük meg.