hivatalos

2018.11.28. 22:04

Életbe lépett a hadiállapot Ukrajnában

A jogszabály értelmében Ukrajna tíz megyéjében léptetnek életbe hadiállapotot 30 napi időtartamra – utólagos hatállyal – november 26-ától helyi idő szerint 14 órától december 26-án 14 óráig.

Életbe lépett a hadiállapotról szóló elnöki rendeletet megerősítő jogszabály azután, hogy szerda délután megjelent a hivatalos közlönynek számító Holosz Ukrajini című ukrán parlamenti lapban – közölte az UNIAN ukrán hírügynökségre hivatkozva az MTI.

Ezt megelőzően a törvényt aláírta Andrij Parubij házelnök és Petro Porosenko államfő.

A lap rendkívüli számában ugyancsak megjelent a jogszabály részét képező elnöki rendelet a hadiállapot bevezetéséről, valamint az elnökválasztás 2019. március 31-én való megtartásáról szóló határozat is, amelyet a parlament hétfő este szavazott meg rögtön a hadiállapot bevezetésének jóváhagyása után. Ez utóbbit Andrij Parubij házelnök nyújtotta be, mint akkor elmondta, azért, hogy senkiben ne maradjon kétség:

megtartják a soron következő elnökválasztást Ukrajnában.

Az Azovi-tenger partján fekvő, Zaporizzsja megyei Bergyanszk kikötőváros előtt már megjelent az útellenőrző poszt, ahol megállítják az autókat, és ellenőrzik a benne ülők iratait – számolt be a Prjamij ukrán tévécsatorna szerdán. A helyszíni beszámoló szerint a városon belül megjelentek a rendőrség különleges egységei. A városházán elmondták, hogy

a rendőrök bárkit igazoltathatnak az utcán, ezért nem árt, ha mindenki magánál tartja az iratait.

Forgatás közben egyébként a tévéstábot is igazoltatták a rendőrök, irataikat még le is fotózták – hangzott el a tudósításban.

Petro Porosenko elnök szerdán az északkelet-ukrajnai Csernyihiv megyébe látogatott, ahol szintén hadiállapotot vezettek be. Az államfő szavai szerint az ukrán hadihajók elleni agressziós cselekményt azért hajtotta végre Oroszország, mert el akarja foglalni az Azovi-tengert. Hangsúlyozta, hogy a hadihajók elleni vasárnapi támadás és elfoglalásuk a Kercsi-szoros közelében nemzetközi vizeken történt.

Porosenko kifejtette: Oroszország veszélyhelyzetet igyekszik teremteni a két azovi-tengerparti ukrán ipari központ, Bergyanszk és Mariupol számára, a hajóközlekedés nehezítésével akadályozva az exportot, ezáltal elérve, hogy az ottani emberek elveszítsék munkahelyüket. „Végül (Oroszország) katonai művelettel egyesíteni akarja az általa már megszállt Krím félszigetet az úgyszintén megszállt Donyec-medencével” – tette hozzá.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter szerdán a Facebookon arra hívta fel a figyelmet, hogy az Oroszország által az incidens során fogságba ejtett ukrán haditengerészek hadifogolynak tekintendők, ezért rájuk nem vonatkoznak az orosz törvények. Hangsúlyozta, hogy annál inkább

vonatkozik viszont rájuk a hadifoglyok védelméről szóló 1949-es genfi egyezmény.

A 24 ukrán tengerész mindegyikét kéthavi előzetes letartóztatásba helyezte a krími illetékes bíróság a kedden és szerdán lefolytatott eljárások során, tiltott határátlépés vádjával.

A hadiállapotot a Kercsi-szoros közelében történt orosz-ukrán tengeri incidens nyomán hírdették ki.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt úgy kommentálta: „Kis incidens (történt) a Fekete-tengeren, és hadiállapotot vezettek be. Ezt nyilvánvalóan az elnökválasztás küszöbén tették. Ez abszolút nyilvánvaló tény”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Porosenko a március végén esedékes választás előtt az ötödik helyen áll az ukrán elnökjelöltek népszerűségi listáján, és esély van arra, hogy ne kerüljön be a megmérettetés második fordulójába, „ezért valamit tenni kell a helyzet kiélezése érdekében, és áthághatatlan akadályokat létrehozni (a jelenlegi államfő) vetélytársai számára, elsősorban az ellenzék köréből”.

„Ami a Fekete-tengeren történt incidenst illeti, az egy provokáció, nyilvánvalóan. Provokáció, amelyet a hivatalban lévő hatalom, gondolom a hivatalban lévő elnök szervezett meg a jövő év márciusi ukrajnai elnökválasztás küszöbén”

- fogalmazott Putyin.

Az orosz elnök szerint a vasárnapi konfliktus nem volt több határincidensnél.

Putyin véleménye szerint az orosz és az ukrán mindig is baráti és közeli nép marad az országaik viszonyában jelentkező jelenlegi nehézségek ellenére.

Kifejezte reményét, hogy a G20-csoport hét végi argentínai csúcstalálkozóján módja lesz találkozni amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal, hogy tárgyaljon vele az Oroszországgal szembeni kereskedelmi korlátozásokról.

Porosenko ugyanakkor arra kérte Trumpot, ha találkozik orosz kollégájával, Argentínában a G20-as országcsoport csúcsértekezletén, tolmácsolja neki üzenetét, hogy – mint fogalmazott – „tűnjön el Ukrajnából”.

Az NBC-nek adott interjújában ismételten kijelentette: az ukrán hajók elleni orosz támadást Ukrajna katonai agressziónak tekinti, és kész megvédeni területét, demokráciáját és szabadságát. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, mert az ország nem akart többé az „orosz birodalom része, orosz gyarmat” lenni. Kifejezte meggyőződését, hogy az amerikai elnök elkötelezetten támogatja Ukrajna szuverenitását, területi épségét, és az ukránok küzdelmét szabadságukért és a demokráciáért.

Hangsúlyozta: a fekete-tengeri térség biztonsága globális biztonsági kérdés, ezért szükség van a NATO jelenlétére a térségben, hogy Oroszország többé ne tehesse meg újra azt, amit múlt vasárnap tett, amikor hadihajói tüzet nyitottak az ukrán hadihajókra, elfoglalták őket.

Leszögezte, hogy Oroszország nagy árat fog fizetni ezért.

Az ukrán elnök szerint Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetésükkor biztosította őt afelől, hogy Washington teljes támogatást nyújt Ukrajnának szuverenitása védelméhez az orosz agresszióval szemben, beleértve a katonai támogatást is.

A Kreml folytatja a felkészülést Putyin és Trump találkozójára, Washington nem tájékoztatta Moszkvát ennek elmaradásáról – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A The Washington Post című lapnak nyilatkozva Trump leszögezte: megvárja a nemzetbiztonsági tanács „teljes jelentését” a történtekről, és majd csak azután hoz döntést arról, találkozik-e az argentínai csúcsértekezleten Putyinnal. Trump kijelentette: „nem szeretem ezt az agressziót, egyáltalán nem akarok ilyen agressziót”.

Borítókép: Petro Porosenko ukrán államfő 2018. november 26-án

Ezek is érdekelhetik