véleménynyilvánítás

2021.01.22. 19:29

Tiltakozásul leszedette az uniós zászlókat a pitvarosi polgármester

Radó Tibor így tiltakozik az Európai Bizottság őshonos kisebbségekkel kapcsolatos döntése ellen.

Radó Tibor így tiltakozik az ellen, hogy az Európai Bizottság január 14-én arról döntött, nem kezdeményez jogalkotást az őshonos kisebbségek jogait erősíteni kívánó javaslatcsomag alapján, hiába írta azt alá több mint egymillió uniós polgár – írja a Magyar Nemzet.

Pitvaroson – politikai véleménynyilvánítás okán – minden európai uniós zászlót eltávolítottunk a közintézményekről. A község polgármestereként arra az elhatározásra jutottam, hogy a januári európai bizottsági döntés miatt minden pitvarosi közintézményről eltávolítjuk az Európai Unió zászlaját – jelentette ki Radó Tibor, hivatkozva az Európai Bizottság azon döntésére, mely kimondta: nem kezdeményeznek jogalkotást az őshonos kisebbségek jogait erősíteni kívánó javaslatcsomag alapján – olvasható a Makóhíradó.hu oldalán.

„A zászlók használatát az egész unió, így Magyarország területén is szabályozzák, de az őshonos kisebbségek kapcsán indított aláírásgyűjtés bizottsági szintű elsöprését nem tudjuk elnézni, és valamilyen módon a tiltakozásunkat akarjuk kifejezni” – emelte ki a polgármester. Radó Tibor hangsúlyozta: úgy tűnhet, hogy nem sok eredménye lehet egy kistelepülés ilyen szintű tiltakozásának, de úgy gondolják, nem sok más eszköz van a kezükben.

Pitvaroson az átlagnál is jobban foglalkoztatja az embereket a kérdés, mert az 1947-es lakosságcsere országos szinten is bennünket érintett a legnagyobb mértékben. A Benes-dekrétumok a mai napig érvényben vannak, és háborús bűnösként tarják nyilván Szlovákiában az erőszakkal Pitvarosra telepített magyarokat. Édesanyám egyéves volt az áttelepítéskor, de a dokumentumok alapján háborús bűnös. Az EU parlamentjében jogállamiságról és egységes jogrendszerről szónokolnak, de a legalapvetőbb emberi jogokat sem biztosítják az őshonos lakosságnak, a választópolgároknak. Felháborító a bánásmód, ami a mai napig létezik a magyarok ellen„ – tette hozzá.

A zászló eltávolítására másoknak is született ötlete, így a felvidéki magyar települések jó része is eltávolítja az EU-s lobogót január 22-én egy napra.

A Himnusz megszületésének napján így tiltakoznak a döntés ellen. Pitvaroson ennél tovább megyünk, és tartósan, a kiváltó ok megszüntetéséig nem helyezzük vissza az EU-s zászlókat. Testvértelepülésekkel is egyeztettem, és ők is hasonlóan reagálnak a bizottság döntésre – mondta Radó Tibor.

”Pitvaroson 1947-ben a közel háromezres lakosságból kétezer-hatszázat győztek meg a költözésről, majd erőszakkal, a tulajdonuk elvétele után, a családok szétszakításával telepítettek helyettük ide a Felvidékről magyar családokat. Itt, Pitvaroson, ahol sokszorosan megtépázott családok várják az EU-tól az elégtételt, az erkölcsi kárpótlást, nehezen viseljük el, ha újra belénk rúgnak. Én személyesen nem ismerhettem a nagyszüleim szüleit és így a fél családomat, mert elszakítottak tőlük, és nyomokban sem találom a rokoni szálakat. Identitásuktól is megpróbálták megfosztani a szüleinket a vagyonukon és házaikon kívül. Bosszús vagyok, és tiltakozom az ilyen eljárás ellen„ – hangsúlyozta Radó Tibor, Pitvaros polgármestere.

De mik azok a Beneš-dekrétumok?

A Beneš-dekrétumok tágabb értelemben a második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó, 143 elnöki rendeletet jelentik. Gyakrabban azonban csak azt a 13 jogszabályt nevezik így, amelyek a csehszlovák nemzetállam megteremtése céljából az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítették. Az e dekrétumok alapján a német és magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód összeegyeztethetetlen volt az emberi jogokkal, ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel, a diszkrimináció és a kényszermunka tilalmával, továbbá a tulajdon sérthetetlenségének elvével.

A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is a jogrendje részének tekinti.

A dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió alapjogi chartájával, a szlovák parlament 2007-ben mégis megerősítette azok sérthetetlenségét.

Ezek is érdekelhetik