Ország-világ

2021.05.10. 10:17

Mentők – megtették a lehetetlent, mert nem tudták, hogy lehetetlen

A járvány megduplázta a feladataikat, és 16 hónap alatt tízezer önkéntes fordult meg náluk.

G. Juhász Judit

A mentők olasz mintára mentesítő zónákat hoztak létre, ezeknek is köszönhető, hogy a koronavírus-járvány legnehezebb időszakában is csak 2,5 százalékuk betegedett meg. A járvány megduplázta a feladataikat, és 16 hónap alatt tízezer önkéntes fordult meg náluk. A mentők lelke is sérülhet, ezért krízishelyzetben mentálhigiénés csoport támogatja őket, mondta G. Juhász Juditnak Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. Ma van a mentők napja, és éppen ma 73 éves a magyar mentőszolgálat.

Fertőzöttek és betegek ezrei zúdulnak a mentőkre a járvány kezdete óta, és eközben az egyéb, „normál” eseteket is el kell látniuk. Hogyan lehet alkalmazkodni egy ilyen helyzethez?

Mi, mentők, háborút, forradalmat, több katasztrófahelyzetet is megéltünk a magyarországi szervezett életmentés eddigi 134 éve alatt, illetve az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 73 éves történetében. Arra mindig fel voltunk készülve, hogy ha kell, akkor egy napon, egy adott pillanatban képesek legyünk megmozdítani akár az összes mentőegységünket is. A közelmúltban ilyen tömeges baleseti helyzet volt például a Hableány dunai katasztrófája, vagy a tragikus veronai buszbaleset. A járvány miatt jelentősen megnövelt mentőkapacitást kellett folyamatosan biztosítanunk. Ki kellett építenünk egy országos mintavételi szolgálatot, majdhogynem egy másik, párhuzamos OMSZ-t, amely kizárólag a koronavírussal kapcsolatos mintavételekkel dolgozik. Ehhez külön diszpécserközpontot létesítettünk, digitalizáltuk a mintavételi adminisztrációt és eljárásrendet, és a bajtársak ugyanúgy egy okostelefonos applikáción kapták a mintavételi igényeket, mint a mentési feladatokat. A párhuzamos mentőszolgálat kiépítése és működtetése mellett biztosítanunk kellett a mentőszolgálat normális működését is, hiszen a baleseteket, rosszulléteket ugyanúgy el kellett látnunk.

Mekkora terhelést jelentett a járvány?

A koronavírus-járvány megduplázta feladatainkat. Az 1,2 millió betegünk mellett végeztünk ugyanennyi, 1,2 millió mintavételt az önkéntesek segítségével. Emellett kórházba szállítottunk 160 ezer koronavírus-fertőzött vagy -gyanús beteget. Óriási munka volt, miközben nemhogy csökkent, hanem még tovább javult a lakosság bizalma irántunk. Az évi 1,2 millió eset azt jelenti, hogy naponta átlagosan 3-4 ezer kivonulásunk van a koronavírustól függetlenül is, és 6-8 ezer telefonhívást kezelünk. Minden megyeszékhelyen működik mentésirányítási központ, míg Budapesten a központi mentésirányítási központ. Ez a hálózat képes kezelni a 112 rendszere felől, vagy közvetlenül érkező hatalmas hívásmennyiséget. Ha valahol éppen foglaltak a vonalak, akkor a hívás egy másik megyébe továbbítódik. Bárkinek, bárhol tudunk segíteni. Egy digitális térkép előtt ülünk, és azt is pontosan látjuk, honnan jön a hívás, így a legközelebbi mentőegységet tudjuk kiküldeni. A járvány éve alatt 42 millió kilométert utaztunk, azaz több mint százszor tettük meg a Föld–Hold-távolságot a betegeinkért.

Sokszor hallottuk, hogy önkénteseket keresnek…

Mintavételnél óriási segítséget jelentett az önkéntesek – a Vöröskereszt, egyetemi és főiskolai hallgatók, civilek – részvétele, és a betegszállító szolgálatokat is be tudtuk vonni. Az elmúlt 16 hónapban tízezer önkéntes fordult meg nálunk, csúcsidőszakban naponta akár ezren is besegítenek. Normális működésben, azaz a járvány előtt, nagyjából 1500 mentődolgozó állt műszakba egy nappali vagy éjszakai szolgálatban. Emellett az önkénteseket is koordinálni kellett, szerződéseket készíteni, étkezést biztosítani és jó részüknek szállást szerezni. Az utazást a rendőrséggel közösen szerveztük, a mintavételhez biztosítottunk gépjárműveket, ezeket tankolni kellett, és biztosítást kötni rájuk.

A járvány mindannyiunkat megtépázott, a mentők azonban sokszoros terhet cipelnek, hiszen krízishelyzetekben kell cselekedniük.

Évekkel ezelőtt a mentőszolgálatnál létrehoztunk egy mentálhigiénés csoportot, ez egyedülálló az egészségügyben. Igaz, a mentőszolgálat is egyedülálló, hiszen a legnagyobb egészségügyi intézmény vagyunk országos lefedettséggel: 255 mentőállomáson 8500 bajtárs dolgozik. Vannak megrázó eseteink, súlyos balesetek, gyerektragédiák, a kollégáknak ilyenkor 0–24 órában rendelkezésükre áll egy krízisvonal is. Emellett a mentálhigiénikusok odamennek egy-egy baleset helyszínére, vagy a mentőállomásokon leülnek a bajtársak mellé, és beszélgetnek, segítenek feldolgozni a feldolgozhatatlant. Mint nálunk mindenkinek, most nekik is még több munkájuk lett. A mentődolgozó is civil ember, ha leveti a mentősruhát, családi konfliktusokkal, aggodalmakkal kell szembenéznie, mint mindenki másnak. A mentálhigiénés csoport ilyen esetekben is hatalmas segítség. Számos foglalkozást vezetnek, Bálint-csoportokat alakítanak, és segítenek megoldani a krízist.

Miként érték el, hogy a legnehezebb időszakokban is csak a munkatársaik 2,5 százaléka betegedett meg?

Sokat dolgoztam külföldön, így amikor először láttuk a szörnyű olaszországi vírushelyzetet, megkerestem egy ottani intenzív terápiás kollégámat. Megfogadtuk a javaslatát, és a mentőállomásoktól függetlenül, sokszor több kilométerre azoktól, létrehoztuk az úgynevezett mentesítő zónákat. Itt fertőtlenítjük az autóinkat, a bajtársak levehetik a védőruházatot, és pótolják a védőeszközöket. Az nem volt kérdés, hogy akármelyik hullámban megfelelő mennyiségű és minőségű védőfelszerelés álljon a rendelkezésükre. Az 1,2 millió mintavétel és a 160 ezer beszállított beteg mind-mind egy mentő-beteg találkozót jelent, és mindegyik magában hordozta a fertőzés lehetőségét.

Az is segített, hogy a koronavírus megjelenésekor a mentőszolgálatnál létrehoztunk egy csoportot, amely orvosszakmai és tudományos szempontból követi a járvány alakulását. Még mielőtt a vírus Magyarországra érkezhetett volna, kiadtuk az első eljárásrendünket, amit azóta is folyamatosan frissítünk. Így tudtuk elérni, hogy a legviharosabb időszakokban sem emelkedett 2,5 százalék fölé a megbetegedett mentődolgozók száma.

Az üzleti és mesterségesintelligencia-algoritmusunkkal napra készen, grafikusan követhetjük bárhol és bármikor az ellátott esetek számát, és látjuk, hogyan állunk a fogyóeszközökkel, így mindig oda tudjuk juttatni a megfelelő kapacitást, ahol az szükséges. Így tudtuk ezt az alacsony megbetegedési számot produkálni. Nekünk, vezetőknek személyes felelősségünk is van abban, hogy a biztonságos körülményeket és feltételeket biztosítsuk a bajtársaink számára.

Hogyan lehet családbarát munkahely egy félkatonai egészségügyi szervezet?

Negyedik éve, 2017 januárjától vagyok a mentőszolgálat főigazgatója. A vezetésem alatt kaptuk meg először – és azóta is minden évben – a családbarát munkahely elismerést, amire nagyon büszke vagyok. Számtalan olyan intézkedést hoztunk, amitől családbaráttá tud válni még egy ilyen félkatonai munkahely is, mint a miénk. A nyári időszakban, és most a koronavírus-járvány alatt is, megszerveztük a Mentő Manók táborát, ahová behozhatták a gyerekeiket azok, akiknek dolgozniuk kellett. Iskolakezdési támogatást nyújtunk, a mentős gyerekek nyáron Erzsébet-táborokban nyaralhatnak, és van két üdülőnk: az egyik Balatonszemesen a másik Hajdúszoboszlón.

A mentálhigiénés csoport rendszeresen végez felméréseket a kiégésről, munkahelyi körülményekről és lelki állapotról. Próbáljuk figyelembe venni az értelmes és reális igényeket. Nyilván, 8500 embernél nem lehet mindenkinek külön jót tenni, de igyekszünk. Ilyen lépés volt a közösségépítés és kikapcsolódás segítése a sportegyesülettel, ezt 2017-ben hoztam létre. Mindig is futottam, onnan jött az ötlet, hogy ha ott vagyunk, és vigyázunk a futókra, akkor miért ne futhatnánk mi, mentők is. Mostanra már futball, csocsó, futás, evezés, úszás szakosztályunk is van.

Figyelünk a munkakörülményekre is. A beszerzendő mentőautókat nemrég a kivonuló bajtársak tesztelték, hiszen ők dolgoznak majd rajtuk. Idén is több tízezer darab legmagasabb nemzetközi minőséget képviselő munkaruha érkezik. Itt is figyelembe vettük a dolgozók kívánságát, hogy hol legyen a zseb, hol legyenek rajta plusz tartórészek. Szerettek volna mellényt, így az új mentőskabátok már mellénnyé alakíthatók lesznek.

Olyan tudást kellett elővarázsolniuk, amire eddig nem volt szükség. Van, amit ebből továbbvisznek magukkal?

Az elmúlt 16 hónap nem csak óriási tapasztalatot, hanem valós idejű tanulást jelentett számunkra. Mindig szükség volt folyamataink újragondolására, beállítására, a változtatásra, így telt a múlt évünk. Remélem, hogy a járvány elcsendesedésével lesz időnk kicsit pihenni, feltöltődni, és visszatérni a normál kerékvágásba. De fontos hozadék, hogy azokat a fejlesztéseket, amiket a koronavírus-járvány miatt tettünk meg, például a mesterséges intelligencia területén, a normál napi munkában is nagyon jól tudjuk használni. Kevesen gondolnák azt, hogy egy 73 éves szervezet ilyen rugalmasságra és ilyen kapacitásnövekedésre képes, ha szükséges. Számtalan esetben végrehajtottuk a lehetetlent is, mert nem tudtuk, hogy lehetetlen. De az is fontos tanulság, hogy ilyen nehéz időkben összekapaszkodva meg lehet oldani bármilyen helyzetet.

Ezek is érdekelhetik