Izraeli–palesztin konfliktus

2024.01.31. 09:18

Benjámin Netanjahu: meg kell szüntetni az UNRWA-t

Az izraeli–palesztin háború 117. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

Izraeli harckocsi a Gázai övezet határkerítésénél, Dél-Izraelben 2024. január 30-án

Forrás: MTI/AP

Fotó: Ariel Schalit

Benjámin Netanjahu: meg kell szüntetni az UNRWA-t

Meg kell szüntetni az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségét (UNRWA) - jelentette ki szerdán este Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Elérkezett az ideje, hogy a nemzetközi közösség és maga a világszervezet is megértse, meg kell szüntetni az UNRWA megbízatását 

- ismertette a kormányfő hivatala Netanjahunak az ENSZ Izraelbe látogató küldöttségéhez intézett szavait.

"A palesztin menekültek ügyének megőrzésére törekszik. Az UNRWA helyébe más ENSZ-ügynökségeket, illetve más segélyszervezeteket kell helyeznünk, ha meg akarjuk oldani a gázai problémát, ahogy azt elterveztük" - fűzte hozzá az izraeli miniszterelnök.

Mint mondta, a Hamász iszlamista terrorszervezet "beszivárgott" az UNRWA-ba. Megjegyezte, hogy mindezt mély sajnálattal mondja, mert Izrael azt szeretné, ha az ENSZ ügynöksége "pártatlan és hasznos szervezet legyen a segélyezésben". "Az UNRWA nem ilyen, így olyan szervezetnek kell felváltania, amely teljesíti a célul tűzött feladatot"

 - tette hozzá.

Több ország, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Kanada is felfüggesztette az UNRWA támogatását, miután izraeli vizsgálatok szerint az ügynökség több munkatársa közvetve vagy közvetlenül részt vett a Hamász Izrael elleni terrortámadásában tavaly október 7-én.

Az ENSZ fő humanitárius szervezeteinek vezetői mindemellett arra kérték a nemzetközi közösség tagjait, hogy folytassák az UNRWA  finanszírozását, amely a humanitárius segélyezés gerincét adja a Gázai övezetben. 

WHO: az UNRWA forrásainak megvonása katasztrofális következményekkel fog járni

Az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA) forrásainak megvonása katasztrofális következményekkel fog járni a Gázai övezet lakóira - figyelmeztetett Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatója.

Egyetlen más szervezetnek sincs kapacitása arra, hogy a megfelelő mértékben segítséget tudjon nyújtani a Gázai övezet 2,2 millió lakójának

 - hangsúlyozta a WHO igazgatója.

Tedrosz - utalással arra, hogy több ország is bejelentette az UNRWA támogatásának felfüggesztését - ezen döntések felülvizsgálatát szorgalmazta.

Katasztrofális következményekkel fog járni a gázai övezeti lakosságra a különböző országok azon döntése, hogy felfüggesztik az UNRWA finanszírozását, amely szervezet ebben a krízishelyzetben a humanitárius segélyek legnagyobb szolgáltatója

 - sérelmezte Tedrosz.

Mint mondta, a WHO rendkívüli kihívásokkal szembesül, amikor egészségügyi ellátmányt kell vinnie a palesztinok lakta térségben működő kórházakba. "Heves harcokat jelentettek Hán-Júnisz kórházainak közelében, ami súlyosan akadályozza azt, hogy páciensek, egészségügyi dolgozók és az ellátmány eljuthasson az egészségügyi intézményekbe" - tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a WHO munkatársai egyre súlyosbodó élelmiszerhiányról számolnak be, mind a páciensek, mind az egészségügyi dolgozók soraiban.

"Az éhínség veszélye magas, s minden egyes nappal növekszik, a szakadatlan ellenségeskedéssel és a korlátozott humanitárius hozzáféréssel" - mondta. "Minden egyes ember, akivel csapatunk beszél, ennivalót és vizet kér" - tette hozzá.

António Guterres ENSZ-főtitkár az UNRWA-t a gázai övezeti humanitárius erőfeszítések gerincének nevezte és felszólította az államokat, hogy "biztosítsák a szervezet életmentő tevékenységének folytatását".

"A humanitárius rendszer kezd összeomlani a Gázai övezetben" - hangsúlyozta Guterres. "Rendkívül aggasztanak azok az embertelen körülmények, amelyekkel a Gázai övezet 2,2 millió lakója kénytelen szembesülni, miközben próbálnak túlélni az alapvető dolgok nélkül" - tette hozzá.

Dél-Afrika: minden államnak fel kell hagynia az izraeli hadsereg finanszírozásával

Minden államnak kötelessége, hogy felhagyjon a Gázai övezet elleni izraeli katonai műveletek támogatásával és finanszírozásával tekintettel a Nemzetközi Bíróság (ICJ) döntésére, amely szerint az izraeli offenzíva pénzügyi támogatása népirtásban való részvételnek minősülhet - jelentette ki Naledi Pandor dél-afrikai külügyminiszter szerdán.

Az ICJ múlt heti döntésében felszólította Izraelt, hogy a gázai katonai műveletei során tegyen meg minden intézkedést a népirtás megelőzése érdekében, és tegyen határozott lépéseket a Gázában élő palesztinok humanitárius helyzetének javítása céljából. A bíróság döntését Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök üdvözölte és az ítélet maradéktalan betartását követelte Izraeltől.

A Dél-afrikai Köztársaság januárban népirtás vádjával nyújtott be keresetet Izrael ellen a Nemzetközi Bíróságon (ICJ), amelyben az izraeli műveletek azonnali leállítását követelték.

A testület nem rendelt el tűzszünetet, a népirtással kapcsolatos vádakban pedig nem hozott döntést, miután ezek tisztázása és kivizsgálása még évekig eltarthat.

A dél-afrikai vezetés évtizedek óta a palesztin ügy egyik szószólójának számít. Pretoriai politikusok szerint a Gázában élő palesztinok és az apartheid rendszert elszenvedő dél-afrikaiak sorsa között számos hasonlóság áll fent.

Izrael tagadja a népirtás vádját, és visszautasítja az összehasonlítást az apartheiddel.

Folytatódtak a harcok a Gázai övezetben, a halottak száma megközelíti a 27 ezret

Folytatódtak az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti harcok a Gázai övezetben, a leghevesebb harc Hán-Júniszban és térségében zajlik. Az izraeli hadsereg szerdai közlése szerint a hadsereg legalább 35 terroristával végzett szerdán különböző műveletekben, míg a halottak száma a gázai egészségügyi minisztérium közlése szerint 26 900-ra emelkedett a háború kezdete óta.

Az izraeli hadsereg szerdán több mint 15, a Hamászhoz tartozó palesztin fegyveressel végzett a Gázai övezet északi részén, míg egy másik műveletben az Iszlám Dzsihád 10 tagját tartóztatták le, akik egy iskolában rejtőzködtek. Az izraeli erők légi és szárazföldi támadást intéztek az as-Sáti menekülttábor közelében tartózkodó palesztin fegyveresek ellen – áll az izraeli hadsereg szerdai beszámolójában.

Az izraeli erők legalább 10 terroristával végeztek a Gázai övezet központi részén, ahol a művelet során a hadsereg a Hamász tulajdonában álló katonai eszközökre, köztük nagymennyiségű fegyverre bukkantak.

A leghevesebb harcok továbbra is az övezet déli részén fekvő Hán-Júniszban és térségében zajlik, ahol az izraeli hadsereg egy „fegyveres terrorista sejt” és egy a Hamász katonai létesítmény ellen intézett támadást.

Az izraeli hatóságok feltételezése szerint a föld alatti alagútrendszerben magas rangú Hamász tisztviselők rejtőznek.

A Hamász irányította egészségügyi minisztérium közlése szerint az elmúlt 24 óra izraeli támadásaiban 150 ember meghalt, további 313-an pedig megsebesültek az övezetben, így a halálos áldozatok száma 26 900-re emelkedett a háború kezdete óta.

Izraeli harckocsi a Gázai övezet határkerítésénél, Dél-Izraelben 2024. január 30-án
Fotó: Ariel Schalit / Forrás: MTI/AP

Dél-szíriai katonai létesítményeket bombázott szerdára virradóra az izraeli hadsereg saját közlése szerint

Az izraeli hadsereg közölte, hogy szerdára virradóan katonai létesítményeket bombázott a dél-szíriai Deraa térségében.

A közlemény szerint

az akció válaszcsapás volt arra, hogy az éjszaka Szíriából lövések érték az izraeli megszállás alatt lévő Golán-fennsík déli részét.

Az Izraeli légierő a Szíriában 2011-ben kirobbant polgárháború kezdete óta több száz alkalommal, az október 7-én kirobbant gázai fegyveres konfliktus kezdete óta pedig ismét egyre gyakrabban támadja a szír hadsereg katonai létesítményeit, de ezek tényét hivatalosan csak ritkán ismeri el. A légitámadásokat arra hivatkozva hajtja végre, hogy azok megelőző csapások a szír területről Izraelt támadó libanoni síita szervezet, a Hezbollah, valamint az egyéb Irán-barát fegyveres csoportok akciói ellen.

A közleményben bejelentették, hogy

az izraeli hadsereg tüzérsége szerdán több dél-libanoni célpontra is csapásokat mért.

Charles Michel: sürgősen hozzá kell járulnunk a gázai humanitárius helyzet orvoslásához

A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet által fogva tartott összes túszt minden feltétel nélkül szabadon kell engedni

– írta az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán a másnapi rendkívüli uniós csúcstalálkozóra szóló, a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében. Az „aggasztó regionális fejlemények fényében” foglalkozni szükséges a régiót érintő biztonsági kérdésekkel, a feleket továbbra is visszafogottságra kell bátorítani, és meg kell vitatni a helyzet elmérgesedésének megakadályozását szolgáló intézkedéseket, különösen a Vörös-tenger vonatkozásában – emelte ki.

„Sürgősen hozzá kell járulnunk a gázai humanitárius helyzet orvoslásához” – fogalmazott Michel, majd hozzátette:

meg kell beszélni azon politikai folyamat felélesztésének lehetőségeit is, amely a kétállami megoldás, egy Izrael mellett létrejövő palesztin állam létrehozását célozza.

Ez az egyetlen életképes lehetőség, amely mind az izraeliek, mind a palesztinok számára fenntartható békét és megerősített regionális biztonságot hozhat – jelentette ki.

Erőfeszítéseinknek arra kell irányulniuk, hogy a nemzetközi jogot és a nemzetközi humanitárius jogot mindenki tiszteletben tartsa

– zárta meghívólevelét az EU-tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács elnöke.

A húszi lázadók önvédelemnek tartják és folytatják rakétatámadásaikat az amerikai és brit hadihajók ellen

A jemeni húszi lázadók továbbra is katonai célpontnak tekintenek minden amerikai és brit hajót a Vörös-tengeren, és önvédelemnek tartják, hogy rakétákkal támadják ezeket, mert egyrészt szolidaritást vállalnak a Hamász palesztin radikális szervezettel, másrészt a szóban forgó nyugati országok visszavágtak már nekik első támadásaikért – közölte szerdán szóvivőjük.

Az Irán támogatta lázadók szócsövének számító al-Maszirah tévécsatornán ismertetett nyilatkozat szerint kedden éjjel rakétákkal támadták a Gravely nevű amerikai hadihajót a Vörös-tengeren. Az amerikai haderő e térségért felelős Középső Parancsnoksága az X közösségi oldalon pedig arról számolt be, hogy az említett hadihajóról lelőttek egy Jemen területéről elindított hajóelhárító rakétát. Esetleges áldozatokról vagy anyagi kárról nem érkezett jelentés.

Mohamed al-Atifi, a húszik parancsnoka az al-Maszirah keddi adásában kijelentette, hogy felkészültek az elhúzódó konfrontációra az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseivel. Hangsúlyozta, hogy továbbra is támadni fogják a Vörös-tengeren közlekedő hajókat, amíg Izrael le nem állítja hadműveletét a Gázai övezetben.

Szerdai bejelentésüket megelőzően a lázadók legutóbb hétfőn számoltak be általuk végrehajtott rakétatámadásról: állításuk szerint aznap az amerikai haditengerészet különleges egységének (Navy SEAL) Lewis B. Puller nevű, mozgó tengeri támaszpontja ellen intéztek támadást az Ádeni-öbölben, az amerikai hadsereg azonban nem számolt be ilyen esetről.

A múlt pénteken a Marlin Luanda brit olajszállító hajó ellen hajtottak végre rakétatámadást szintén ebben az az öbölben, aminek következtében a hajón tűz ütött ki.

A húszi lázadók a Gázai övezetben zajló izraeli hadművelet miatti tiltakozásul november 19-én kezdték el támadni a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben azokat a hajókat, amelyek ismereteik szerint Izraelbe tartanak vagy Izraelt támogatják. Ezek a támadások elsősorban a teherhajókat fenyegetik, és szakértők szerint hosszabb fennakadásokat okozhatnak a világkereskedelemben. Rolf Habben Jansen, a német Hapag-Lloyd elnök-vezérigazgatója szerdai nyilatkozata szerint a fenyegetés arra kényszeríti a hajózási társaságokat, hogy elkerüljék a Szuezi-csatornán keresztül vezető útvonalat. Politikai megállapodás révén, valamint a teherhajók átfogó védelmét célzó stratégia kialakításával azonban hat hónapon belül véget vethetnek a válságnak – vélekedett.

Eddig több kereskedelmi hajótársaság is felfüggesztette az Ádeni-öblön át délen, a Szuezi-csatornán keresztül pedig északon átvezető vörös-tengeri hajózási útvonal használatát, és az Afrika körüli, jóval hosszabb és költségesebb útvonalat választotta.

Sok tartályhajó azonban továbbra is a vörös-tengeri útvonalat veszi igénybe rakományainak célba juttatására.

Izraeli célpontokat támadnak a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz menekülttáborból kilőtt rakéták 2024. január 30-án
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

ENSZ-szervezetek közös felhívása: a világ nem fordíthat hátat Gázának

Az ENSZ fő humanitárius szervezeteinek vezetői kedden arra kérték a nemzetközi közösség tagjait, hogy folytassák a szervezet palesztin ügyekért felelős ügynökségének (UNRWA) finanszírozását.

„A világ nem hagyhatja magára Gázát!” – áll a közös nyilatkozatban, amelyet tucatnyi ENSZ-ügynökség vezetője írt alá, köztük a menekültügyekért felelős ügynökség (UNHCR) főbiztosa, Filippo Grandi és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz is.

Azon vádak, hogy az UNRWA több alkalmazottja is részt vett az október 7-i Izrael elleni kegyetlen támadásokban, egyszerűen borzalmasak

– áll a közleményben.

„Mindazonáltal nem szabad akadályoznunk egy egész szervezetet abban, hogy teljesítse a megbízatását, és olyan embereket szolgáljon, akiknek kétségbeesetten szükségük van rá”.

Az ENSZ-ügynökség dolgozóiról szóló feltételezések megjelenése után számos ország jelentette be, hogy felfüggeszti támogatását. Az Egyesült Államok mellett a többi között Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán és Kanada hozott ilyen értelmű döntést. Néhány állam viszont azt közölte, hogy az UNRWA-nál zajló vizsgálat idején is folytatja a gázai palesztinok segélyezését, így Norvégia, Törökország, Írország, valamint szervezetként az Európai Unió is így döntött.

Az ügynökségek vezetői a mostani nyilatkozatban kifejtették; amennyiben az UNRWA-t finanszírozás nélkül hagyják, az „a humanitárius rendszer összeomlásához vezetne a Gázai övezetben”.

António Guterres ENSZ-főtitkár kedden New Yorkban 35 tagállam és az Európai Unió képviselőivel találkozott, hogy megpróbálja bebiztosítani az UNRWA munkájának folytonosságát, amelytől palesztinok milliói függnek.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete hangsúlyozta, hogy „át kell tekinteni a szervezetet és annak működését Gázában, valamint az alkalmazottakkal kapcsolatos eljárásokat”. Hozzátette, hogy azokat, akik bűncselekményt követtek el –köztük azt a 12 személyt, akit az Izrael elleni Hamász-támadásban való részvétellel vádolnak – el kell számoltatni annak érdekében, hogy az UNRWA folytathassa a szükséges tevékenységét.

Az UNRWA már megszüntette az Izrael elleni támadásban Tel-Aviv szerint érintett emberek szerződését, és vizsgálatot is kezdeményezett

– jelentette be az szervezet.

Az ügynökség a Jordániában, Libanonban, Szíriában, Ciszjordániában és a Gázai övezetben regisztrált mintegy 5,6 millió palesztin menekült támogatásán, védelmén és legalapvetőbb szükségleteik fedezésén dolgozik.

Ez történt kedden:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában