„A kezdetektől bűzlik...” Semmisek az állami földszerződések?

Reményt keltő – adott hangot bizakodásának Horváth János bábonymegyeri családi gazdálkodó, aki társával, Gál Ferenccel egyetlen darab földhöz sem jutott sem az állami földek bérbeadása, sem a közelmúltbeli árverése során.



Nem elég átlátható a Nemzeti Földalap pályázat-elbírálási rendszere, ezért meg kellene semmisíteni a rá vonatkozó jogszabályokat – kezdeményezte a Fővárosi Törvényszék, mely a földjeiből kitúrt kishantosi mintagazdaság által indított pert függesztette fel az Alkotmánybíróság döntéséig. Jogszabálysértőek a 2012-ben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által közzétett haszonbérleti pályázati felhívások és a lefolytatott pályázati eljárások – véli a törvényszék. Az eljáró bírói tanács szerint a kifogásolt rendelkezések sértik a jogállamiság és a jogbiztonság elvét.
Hiányolnak egy objektív, átlátható, a pályázatok értékelésekor irányadó, mindenki számára előzetesen megismerhető, utólag is ellenőrizhető követelményrendszert. Úgy látják, az alaptörvény szerint a termőföld megszerzéséről és hasznosításáról sarkalatos törvényt kell alkotni, a kifogásolt jogszabályok pedig nem azok. Sérelmezik azt is, hogy a döntéseket nem lehet bírósági úton megtámadni, márpedig az, hogy aki sérelmesnek érzi, nem élhet jogorvoslattal, a korrupció elleni ENSZ-egyezménybe is ütközik.
Semmissé válhatnak az állami földbérleti szerződések, s megkérdőjeleződhet a földprivatizáció érvényessége is – írta a Magyar Nemzet, hozzátéve: csak a földárverések kapcsán ez 250-300 ezer hektárnyi földadásvételi szerződést érint, és 270 milliárd forintnyi vételár sorsa forog kockán.

– A remény felcsillant, hátha mégis van igazság – reagált lapunknak a bábonymegyeri Horváth János. A gazdálkodó arról is beszélt, falujában máris van eredménye annak, hogy „fordul a szél”, hiszen a Fővárosi Törvényszék véleményét megelőzően a Siófoki Járásbíróság függesztette fel egy somi terület átírását a liciten nyertes tulajdonos nevére, miután tizenegy, zömmel bábonymegyeri gazda is magáénak tudja ugyanazt a földbirtokot és emiatt perre vitte az ügyet. – A licitnyertes, miután az NFA a bírósági döntés nyomán nem adta tulajdonába a somi földet, megkereste a tizenegyek képviselőjét és vételi ajánlatot tett neki – állította Horváth. – Érdekes, egészen idáig senki nem állt szóba velük...

Várják a fejleményeket – tette hozzá a bábonyi gazda, megjegyezve, hogy túlzott illúzióik nincsenek az Alkotmánybíróság összetételét ismerve, arra azonban számítanak, hogy „legalább az alapvető jogtalanságok orvosolva lesznek, pont mint az említett somi birtoktest ügyében, hiszen ott tizenegy ember jussát vették el”. Arra a kérdésünkre, hogy miképpen érzik, megérte-e folyamatosan felszólalni, Horváth János azt felelte: – Ha mi se tiltakoztunk volna, meg a kishantosiak, kajászóiak sem (mást nem is nagyon tudnék mondani, a gazdák többsége amondó volt, hogy széllel szemben nem érdemes...), akkor mos itt sem tartanánk. Eddig mondhatták az illetékesek, hogy csak néhány föld nélkül maradt gazda kiabál, de lám, most a Fővárosi Törvényszék is megerősítette azt, amit mi az elejétől fogva mondunk. Amiért a trágyát is borítottuk, jelképezve, hogy itt valami nagyon bűzlik...

Ángyán József: a jövendő az igazakkal van

– Mi a véleménye a Fővárosi Törvényszék „váratlan”, az ön álláspontjához nagyon hasonlatos állásfoglalásáról? – kérdeztük a somogyi kötődésű Ángyán József exállamtitkárt.
– Kemény maga a döntés, de még keményebb az indoklása – felelte Ángyán József. – Hiszen nem csupán általánosságban fogalmaz meg alkotmányos aggályokat, hanem konkrétan megjelöli azokat az alaptörvényi helyeket, amelyek alapján a törvényt és a kormányrendeletet egyaránt  alkotmányellenesnek ítéli.

– Ön szerint mi következhet ebből? Azok a gazdák, akik azt mondják, felcsillant a remény, joggal bizakodnak?
–  Ha az Alkotmánybíróság osztaná a Fővárosi Törvényszék álláspontját, annak messzemenő következményei lennének mind az állami földbérleti pályázatok, mind a földeladások eredményeire, azokat ugyanis érvénytelenné kellene nyilvánítani. Ezt a politikai földinduláshoz vezető döntést a jelenlegi kormányzati erők és a mögöttük álló spekuláns gazdasági érdekkörök aligha engedhetik meg maguknak. Kíváncsian várom az Alkotmánybíróság döntését, ami sokat el fog árulni függetlenségéről. Ez azonban azt már nem változtatja meg, hogy ezúttal egy bírói tanács minősítette alaptörvénybe és nemzetközi egyezménybe ütközőnek a magyar földügyi szabályozást. Erre én évekkel ezelőtt az elsők között hívtam fel a figyelmet, melynek igazolására földügyi jelentéseket készítettem, elemezve az összes földbérletpályázatot. Határkő lehet ez a döntés közös nemzeti földvagyonunk feletti rendelkezésünk visszaszerzése érdekében.

– Tehát még visszaszerezhetőnek tartja?
– Már nem csak én mondom, itt a törvényszéki vélemény. Van még esély visszatérni a spekulánsok kiszolgálása helyett a helyi gazdaságot, a gazdálkodó, helyben élő családokat és fiatalokat segítő, valóban néppárti agrár- és vidékpolitikához. Wass Albert biztatása jut eszembe: „...Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövendő az igazaké. Haladj csak bátran a becsület és tisztesség útján, a jövendő az igazakkal van”.

A földbérletpályázaton legtöbb területet nyert somogyi érdekeltségek (az összes bérbe adott terület százalékában)

1. Ághék (Bábonymegyer)  13,5
2. Határőr Zrt. (Babócsa)  7,4
3. Androsicsék (Balatonőszöd)  5,5
4. Claessens Group (Somogyszob)  5,2

A somogyi földárveréseken az összességében  legtöbbet kifizető gazdák és érdekeltségek
 
1. Claessensék           Iharosberény, Bolhás,
                                 Nagyatád, Somogyszob   955

2. Valasovits László     Ádánd                           680

3. Gyenisék                Somogyvámos,
                                 Somogyvár                      500

forrás: Ángyán József, NFA, SH-gyűjtés