Sport

2010.04.18. 19:35

A Fal neve: Zolika

Vas Márton második gólja után már a lengyelek sem hitték, hogy visszajöhetnek a meccsbe. Igaz ilyesfajta összeomlásra sem gondoltak.

Vas András

A reggeli kávéval jött az első jó hír: bizonyossá vált, hogy a házigazda szlovénok szeme-fénye, a legutóbbi ljubljanai vébén 14 ponttal a kanadai táblázat élén végző, s ezzel a szlovén feljutásból oroszlánrész vállaló nemzeti ikon, Anze Kopitar bizonyosan nem lép jégre a tornán. A tengerentúlon, a Los Angeles Kings játékosaként az NHL alapszakasza során 81 pontig – 34 gól, 47 assziszt – jutó csatár ugyanis a Stanley-kupa rájátszásában győztes gólt szerzett Vancouverben, s ezzel eldőlt, a négy nyert meccsig tartó főcsoport-negyeddöntő nem ér véget pénteken estig.

Amikor is egymásnak feszül a vébé kimondva-kimondatlanul két legnagyobb esélyese, a szlovén és a magyar válogatott.
Persze ehhez a majdan küzdő feleknek addig az összes riválist le kell győzniük: a végső sikerhez vezető út legnagyobb rögének Lengyelország tűnt. Melyet, ha nyögvenyelősen is, de Szlovénia szombaton este átlépett, leseperve néhány izzadtságcseppet szurkolói homlokáról. A magyar drukkerek viszont némiképp gondterheltebbnek tűntek a polákok elleni derbi előtt, hiszen a többség gólzáporos gálát várt premierként Dél-Korea ellen, ám végül be kellett érniük egy kétgólos sikerrel.

Megleptek bennünket a koreaiak – szabadkozott a várt mészárlás elmaradása miatt Szélig Viktor, a csapat kapitánya –, sokkal gyorsabb, és főként erőteljesebb hokit játszottak, mint amire számítottunk.
Talán emiatt, talán az edzőtábor berozsdásodás okaként, de csak egy harmadig játszott a szurkolói elvárásoknak megfelelően a kanadai Ted Sator – aki nem mellékesen azon a három évvel ezelőtti ljubljanai vb-n éppen a feljutó szlovénokat vezette, azaz pikáns kis csata lesz itt pénteken… –dirigálta nemzeti csapat, melyből mindenki tudta, a lengyelek ellen jóval több kell.



Hogy a minimális sikerhez mennyi kellett volna, sohasem tudjuk meg, hiszen a tavaly Zürichben és Bernben a legmagasabb osztály hangulatába belekóstolt, s oda visszavágyó gárda egy nap csúszással mutatta be a már szombatra várt gálaelőadást. Az első harmadban a magyar hokitörténet talán legmagabiztosabb védekezését láthatta a csaknem másfélezer Magyarhonból átrándult szurkoló, s mivel elöl is felettébb hatékonynak bizonyult a csapat – Sofron és Vas Márton nyakába ugorhattak a többiek –, megnyugtató előnnyel kezdődhetett a második játékrész. Melyben a lengyelek ugyan mindent megpróbáltak, hogy bevegyék a magyar kaput, ám a ketrec előtt átlőhetetlen fal magasodott: Hetényi Zoltán élete talán legjobb mérkőzését abszolválta, az ellenfél huszonkilenc lövését hárította, s ezzel el is könyvelhette a vébé első shutoutját, azaz kapott gól nélküli meccsét – nem mellékesen 96,1 százalékos védési mutatóval vezeti a kapusrangsort.

Hátul tehát állt a fal, pontosabban a Fal – Hetényi sisakján amúgy egy várfal látható… –, elöl pedig a záróharmad 14. másodpercében eldőlt minden: Vas Márton második gólja után már a lengyelek sem hitték, hogy visszajöhetnek a meccsbe. Igaz ilyesfajta összeomlásra sem gondoltak, szegény Kosowski, alighogy felváltotta Zborowski kollégáját a ketrec előtt, öt perc alatt kétszer is kotorászhatott maga mögött, miután két magyar bekk, Sille és Horváth is betalált. A végén már csak Hetényi shutoutjáért kellett szorítani, ám azért a három asszisztot jegyző Ladányi is elkeserítette a polák portást – totális győzelem. A Fal állva maradt, egy másik viszont ledőlt: időtlen idők óta nem tudtuk megverni a lengyeleket. Erre most itt ez a hatos.
Mely után a szlovénok idegeskedhetnek: a francért nem tud jönni Kopitár…


Divízió–1-es világbajnokság, Ljubljana
Magyarország–Lengyelország 6–0 (2–0, 0–0, 4–0)
Hala Tivoli: 1600 néző. Vezette: Trilar, Korosec, Lesnjak (szlovének)

Magyarország: Hetényi – Horváth A. 1 (1), Tokaji (1), Vas J. (1), Vas M. 2, Ladányi 1(3), Hegyi Á., Szélig, Palkovics, Fekete D., Kovács Cs., Ennaffati, Svasznek, Peterdi, Nagy G., Kóger, Szirányi, Sille 1 (1), Sofron 1 (1), Holéczy (1), Magosi. Szövetségi kapitány: Ted Sator

Lengyelország: Zborowski – Kotlorz, Csorich, Pasiut, Laszkiewicz, Drzewiecki, Dutka, Klys, Malasinski, Kolusz, Proszkiewicz, Skrzypkowski, Wajda, Baginski, Rozanski, Rzeszutko, Rompkowski, Sarnik, Dzubinski, Danieluk, Lopuski. Szövetségi kapitány: Wiktor Pysz

Kiállítások: 4, ill. 4 perc

Ezek is érdekelhetik