Labdarúgás: nagy bajban a somogyi csapatok

– Volt idő, amikor még két somogyi csapatért is szoríthattunk az élvonalban. Most könnyen megeshet, hogy egy sem lesz – mármint az NB II.-ben..
– A II. osztályú Kaposvári Rákóczi FC és a BFC Siófok mellett az NB III.-as Nagyatád FC is irgalmatlan nagy bajban van. Mindhárom somogyi alakulat a kiesőzónában, vagy legalábbis annak a közelében található – mondta Csendes Balázs, a Magyar Labdarúgó Szövetség Somogy Megyei Igazgatóságának az igazgatója.



– Kaposváron Szita Károly polgármesterrel az élen mindent megtesznek a város vezetői azért, hogy valahogy megpróbálják megmenteni a nagy múltú zöld-fehér klubot.
– Kérdés, hogy sikerül-e. Az mindenesetre tény: az NB III.-ból – mindenféle MLSZ anyagi támogatás hiányában – sokkal nehezebb visszakapaszkodni, mint bent maradni az NB II.-ben.

– Siófokon viszont teljesen más a helyzet.
– Nemcsak a labdarúgásra, hanem a többi sportágra is igaz: a klubok egyik legnagyobb – sokszor a legnagyobb – fő támogatója a helyi önkormányzat, s különösen igaz ez a gazdaságilag nem annyira stabil Somogyra. Ha ők nem segítenek, akkor be lehet dobni a törülközőt. A siófoki labdarúgóknak nemcsak a soros ellenfeleikkel, hanem a saját polgármesterükkel, Lengyel Róberttel is harcolniuk kell. A jó teljesítmény egyik alapvető feltétele a nyugodt légkör, s ez most sajnos nagyon hiányzik Siófokon.

– Az NB III.-as Nagyatád FC is a kiesés ellen hadakozik.
– Sajátos eset, hiszen egy kisvárosról van szó. A nagyatádi egyesület vezetői minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy bent maradjon a csapatuk. Nagyon nehéz feladatnak tűnik, de bízom benne, hogy végül csak sikerülni fog.
[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Csendes Balázs, az MLSZ Somogy Megyei Igazgatóságának az igazgatója
[/caption]
– Érdekes a helyzet utánpótlásfronton. A Siófoki Bányász országos I. osztályban szereplő korosztályos csapatai lényegesen jobban szerepelnek, mint a Kaposvári Rákóczi Bene Ferenc Labdarúgó-akadémia együttesei.
– Csak a siófokiakról szeretnék beszélni, mivel ők szokták meghallgatni a véleményemet, kikérni a tanácsomat. A két klub teljesen más úton jár, de a jelek szerint a siófokiaké a követendő. A tudatos és következetes munka révén elérték, hogy a jobb játékosaik – több korosztályos válogatottjuk is van – nem akarnak eligazolni más neves klubokhoz, mert jól érzik magukat Siófokon.

– A tavasszal két megye egyes mérkőzés is nagy visszhangot váltott ki. A Babócsa–Kaposmérő és a Marcali–Nagybajom találkozón is a spori – történetesen mindkét találkozót Godina József vezette – mérkőzést befolyásoló hibát vétett.
– Akinek nem engedték le a gumiját. Hozzáteszem, hogy szerencsére, hiszen az rendezői hiányosság lett volna, s az idevonatkozó szabályok értelmében több százezer forintra kellett volna megbüntetnünk a házigazda Marcalit. Sőt, ha kiszúrták volna az autója gumiját, az még súlyosabb szankciót vont volna maga után.

– Vagyis a marcaliak megúszták a büntetést. Mint ahogy a spori is, hiszen egy héttel később már újra meccset vezet(het)ett...
– Az az igazság, hogy kéyszerhelyzetben vagyunk. Nem igazán tolonganak azért az emberek, hogy mindenáron játékvezetők lehessenek. Azért persze próbálunk odafigyelni, a neccesebbnek tűnő meccsekre olyanokat küldeni, akik már jó néhány csatát megéltek és levezényeltek. Egyébként láttam a jelentést és beszéltem is az ellenőrrel – merthogy minden megye egyes meccsre küldünk –, s valóban nem kellett volna Marcaliban (ennyit) hosszabbítania. Ugyanakkor az tény: ha a házigazda marcaliak csak az ordító helyzeteik egy részét gólra váltották volna, akkor nincs balhé. Csaknem három évtizede telnek már a mindennapjaim a labdarúgás nevű sportág körül, ám még olyan győztes csapattal nem találkoztam, amelyik azért reklamált volna, hogy milyen rossz volt a játékvezető...

– Az elszánt amazonokhoz hasonlóan nemrég a férfiaknál is megkezdődött a kispályás bajnokság.
– Egyelőre csak egy csoportban amolyan kísérleti jelleggel, ahol az Andocs, a Kánya, a Miklósi-Kisbárapáti és a Nagykónyi-Törökkoppány lép rendszeresen (kis)pályára hétről hétre. Ezzel az volt a célunk, hogy az olyan, pár száz lakosú településeket is bevonjuk, ahol szeretnek focizni, de nincsenek tizenegyen; a hölgyekhez hasonlóan öt plusz egy fő alkot egy csapatot. A következő szezonban több csoportot szeretnénk kialakítani: nemcsak a kistelepülések csapatait várjuk, hanem baráti társaságokat, olyan egykori játékosokat, akik már soknak érzik a nagypályát, kicsin viszont még szívesen játszanának. Ami biztos: a 2015/2016-os idényben beindul az U15-ös megyei leány kispályás bajnokság is.