Kaposvári ügyész volt a magyar vizslák megmentője

1917-ben csupán 14 magyar vizslát sikerült felkutatni az országban, de a korabeli híradások szerint a somogyiak dicsősége, hogy nem halt ki az őshonos ebfajtánk.

K. G.

Polgár Kálmán kaposvári főügyész állt a mozgalom élére, így őt a magyar vizslák megmentőjeként tartják számon. Ezt a kevéssé ismert történetet is felelevenítették pénteken, amikor a Somogy Megyei Főügyészség és a Magyar Jogász Egylet Somogy Megyei Szervezete a kaposvári polgármesteri hivatal dísztermében a magyar ügyészség 150 éves történetéről emlékülést szervezett. A rendezvényen részt vett Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, Hajnal Éva, a Kaposvári Törvényszék elnöke, Molnár Gábor, somogyi rendőrfőkapitány, Vetési Bernadett, a somogyi kormányhivatal főigazgatója, és Dér Tamás alpolgármester.

Különleges időutazásra repítette a hallgatókat Horváth Szilárd, Somogy Megye Főügyészének megnyitó előadása, amely a kaposvári igazságügyi szervek építészeti örökségével foglalkozott. Megtudhattuk belőle, hogy a mai Bajcsy-Zsilinszky utcai bírósági épület helyén egykor még szérűskert állt, és egy telekcserével jutott a város tulajdonába. Az igazságügyi palota építését háromszor zavarta meg az építők sztrájkja, és átszámítva 270 kiló aranyba került volna a 860 ezer koronás költsége.

Szalay László csoportvezető ügyész az ügyészség korabeli szervezeti felépítésével, és egykori legendás ügyészek életpályájáról tartott előadást. Itt hallhattunk az első kaposvári főügyészről, Kelemen Lajosról, aki „ritka erélyű törvényszéki elnök” mivolta mellett híres zselici vadász és vadgazda hírében állt.