2019.03.11. 16:49
Apadnak a kutak a déli végeken
Az utolsó évtizedben a megyében hat aszályos év volt, és csak négy év volt, amikor úgy-ahogy kiegyensúlyozott volt a vízháztartás. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara somogyi tagozata adatokat kért a dél-dunántúli vízügyi szervektől. Huszonöt év méréseit kapták meg összesítve a Dél-Dunántúlról.
Mezei István szülõfalujában, Szakályon tisztította ki a 200. kutat. A ritka mesterséget ûzõ férfi 1985-ben kezdte ez a munkát, amirõl azóta nyilvántartást vezet: a legmélyebb egy 42 méteres kút volt. Sok a használaton kívüli, régi kút, amik lassacskán feltöltõdnek, szemetet dobálnak beléjük és oldaluk omladozik. Szerinte kár értük, mert van, amelyiket 3-4 forrás is táplálja, és karbantartás után kiváló minõségû vizet adnak.
A vizsgálatban húsz dél-somogyi ásott kút adatait gyűjtötték össze Böhönyétől Lakócsáig. Nagybajomban, Kutason, Kiskorpádon, Segesden, Somogyszobon, Nagyatádon, Taranyban, Háromfán, Babócsán, Görgetegen, Csokonyavisontán, Barcson, Ladon, Szulokban és Darány végeztek vízszintméréseket, és feldolgozták a mérési eredményeket.
– Magam is láttam Mikében, ha nagyon aszályos év van, akkor szinte kiszáradnak az ásott kutak –mondta Tóth István, növényvédelmi szakmérnök. – A tendencia a vízvesztés, és a vízszint csökkenését falun az átlagember is látja, mert a kutakban észreveszi, hogy nem a negyedik, hanem a hatodik tégla szintjére süllyedt a víz tíz év alatt.
A számok azt mutatják, hogy milliméterben mérhető a csökkenés, ám több évtized alatt ez akár centikké is összeadódhat. A helyzet még nem drámai, de a töretlen, folyamatos csökkenés nem jósol jót az elkövetkezendő időszakra.
– Lehetne mondani, hogy ez még nem katasztrófa, lesz majd egy csapadékos periódus, és akkor mindent elfelejtünk, de az a tapasztalat, hogy egyre ritkábbak a csendes, áztató esők – mutatott rá Tóth István. – Ehelyett, talán a klímaváltozás miatt, de gyakoriak az extrém, szélsőséges csapadékviszonyok, vagyis rövid idő alatt nagy csapadék zúdul a földre. Ez azonban nagy hullámban rövid idő alatt levonul.
Somogyban a levonuló árhullámok a Balaton vízgyűjtőjébe, a Drávába, a Kaposba vagy a Sióba juttatják a nagy mennyiségű csapadékot, ám Tóth István szerint ezt víztározókkal kellene megfogni, hogy eredményesen gazdálkodhassunk. Sok helyütt az erdészek is vízkormányzást szeretnének, mert az erdőkben kiszáradtak a tocsogók. Az agrárkamara közös platform létrehozásával szakmai és tárcaközi egyeztetést kezdeményezett az Agrárminisztériummal és a vízgazdálkodásért felelős Belügyminisztériummal, hogy határozott lépéseket tegyenek a vízgazdálkodás területén.
A tavalyi ősz kifejezetten száraz volt, és a téli csapadék elmaradt: a mezőgazdaságban 100-150 milliméter csapadék hiányzik. A repce és az őszi búza kelését megnehezítette a téli csapadék hiánya. Ha a száraz időszak folytatódik, a gazdák nehéz évnek néznek elébe 2019-ben.
Hiányzik a rekordhoz az eső
Míg 2016-ban rekord termés volt a mezőgazdaságban, 2017 már jócskán elmaradtak a rekordtól. A biológia alapokkal nincs probléma, a dugvány a vetőmag minősége jó. A gépek egyre fejlődnek a precíziós gazdálkodásnak köszönhetően. A napsütötte órák számában nincs csökkenés. Egyedül a csapadék mennyiségével van gond, emiatt maradt el az agrárium a rekordtól. Ha a gazdák nem költenek a mélylazításra, a kevés csapadék nehezebben tud leszivárogni a talajvíz szintjére. Ha nem költenek arra sem, hogy növényekkel megfogják az egyre ritkábban, de nagy mennyiségben lezúduló csapadékot, akkor az erózió teszi tönkre a talajt. Az aszály a növénynemesítőket is arra készteti, hogy korai termésű, és aszálytűrő fajtákat kísérletezzenek ki.
