Nagy István Siófokon: vetőmag nélkül nincs élelmiszer-termelés

Nagy István agrárminiszter ünnepi köszöntőjében kifejtette: az elmúlt 30 évben a szövetség tagjai mindig a vetőmag-előállítás fenntartásáért dolgoztak, és olyan vetőmagokat biztosítottak, amelyek segítik a termelőket a változó társadalmi-gazdasági és környezeti, éghajlati viszonyok közepette is. – A vetőmagágazat megkerülhetetlen tényező. Az itt előállított érték kiemelt jelentőségű, hiszen a hazai agrártermelés hosszútávú fenntarthatóságát csak a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják – hangsúlyozta Nagy István.

A tárcavezető ismertette: Magyarország a régióban fontos vetőmag-termelési és kereskedelmi központ. A világ élvonalába tartozunk, ott vagyunk a legnagyobb vetőmag előállító országok előkelő tízes rangsorában. Az elmúlt években a hazai szántóterület 3-4 százalékán, mintegy 100-120 ezer hektáron 100 növényfaj több mint 1600 fajtájának vetőmagját állította elő a szektor. Az ágazat exportorientált: búza vetőmagot Olaszországba, Ausztriába, Romániába, Lengyelországba és Szlovéniába, napraforgó vetőmagot pedig elsősorban az Európai Unióba és az EU-n kívüli országokba exportálunk. A kukorica vetőmagot legnagyobb mennyiségben eddig Oroszországba, Romániába, Ukrajnába, Lengyelországba és Franciaországba szállítottunk. Az orosz-ukrán háborús konfliktus a vetőmagexportra is jelentős hatást gyakorolt, így szükség van a külpiacok további erősítésére, a versenyképesség fokozására.

Nagy István a siófoki eseményen elmondta: a jövő legnagyobb kihívása az éghajlatváltozás. A fajtanemesítésre fontos szerep hárul, hiszen a termőképesség mellett legalább akkora súllyal esik latba az alkalmazkodóképesség, a szárazság- és hőtűrés, mint a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség.

– A vetőmagszektor az agrárium egyik kiemelt területe, mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatókat nézve szoros összefüggésben van a mezőgazdaság teljesítményével. S abban, hogy Magyarország e téren világviszonylatban is kiválóan teljesít, jelentős szerepe van a terméktanács harminc éves szakmai munkájának, érdekvédelmi tevékenységének – mondta Győrffy Balázs ünnepi köszöntőjében.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke rámutatott: mint az agrárium minden területén, a vetőmagtermesztés esetén is számos kihívással kellett szembenézni az elmúlt időszakban. A tavalyi, történelmi mértékű aszály hatalmas károkat okozott a szántóföldi növénytermesztésben, és ez a vetőmag-előállítást is negatívan befolyásolta. Az aszály ugyanakkor ismételten rávilágított a hazai öntözésfejlesztés fontosságára, a csatornarendszerek rehabilitációjára, amelynek fejlesztése a közeljövő egyik legnagyobb közös feladata lesz. Hozzátette: a két szervezet, valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége között szoros szakmai kapcsolat van, amely a közös fajtakísérletek mellett olyan fontos kérdések napirenden tartásában is megjelenik, mint például a fémzárolt vetőmaghasználat propagálása.

Az 1200 tagú Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács nevében Takács Géza elnök köszönetet mondott a partnerségért az Agrárminisztériummal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Gabonatermesztők Szövetségével.

Az ünnepi rendezvényen Nagy István agrárminiszter miniszteri jubileumi emléktáblát adott át Takács Gézának, a Vetőmag Szövetség elnökének. Ladislav Moravcsik, a Szlovák Vetőmag Szövetség elnöke elismerő oklevéllel köszönte meg Takács Gézának a közös munkát. Ezt követően Nagy István agrárminiszter az Életfa Emlékplakett Arany fokozat elismerést adott a vetőmag szektor két köztiszteletben álló személyiségének, Salamon Ferencnek és Apjok Ferencnek.

Az idei Vetőmag Szövetség-díjat több évtizedes búzanemesítői és kutatói életpályája eredményeiért, a Vetőmag Szövetségben végzett kiemelkedő munkájáért és a magyar vetőmagágazat érdekében vállalt, nemzetközi szinten is elismert tevékenységéért Láng László kapta.