A közös jövőt rejtik egykor örökül kapott természeti értékeink

– Közép-Európa gazdag természeti és kulturális örökséggel rendelkezik – mondta Könczölné Egerszegi Zita, a Balatoni Fejlesztési Tanács munkaszervezetének, a Balatoni Integrációs Kft.-nek a környezetvédelmi programigazgatója. – Ezek fontos szerepet játszanak a gazdasági növekedés fellendülésében, a társadalmi kohézió alakításában. A tárgyi, szellemi örökség nagy lehetőség az újítás terén a helyi közösségek számára – fogalmazott.

Könczölné Egerszegi Zita azt is hozzátette: a három éves programban Szlovénia, Magyarország, Lengyelország, Horvátország, Ausztria és Olaszország kilenc szervezete vett részt. Célja, hogy támogassa az országok területén az állami és magánszervezetek közötti együttműködést, ezzel is hozzájárulva a kulturális örökség védelméhez.

– Így fogalmazódott meg a balatoni ökomúzeum létrehozásának az ötlete is – folytatta a programigazgató. – Az ökomúzeum nem pusztán egy épület, hanem láthatóbbá teszi az adott táj jellemzőit, történelmét, gazdálkodási formáját, hagyományait. A program részeként több eseményt is szerveztünk az elmúlt három évben. Csopakon, Keszthelyen és Siófokon műhelyfoglalkozások voltak, de tanulmányutakon is részt vehettek a nemzetközi csapat tagjai.

Könczölné Egerszegi Zita azt is kiemelte: a projekt egyik fő tevékenysége, hogy elkészült a tervezett balatoni ökomúzeum cselekvési terve, amelynek része például egy gyógynövény-hasznosítási hálózat létrehozása is. Emellett diákoknak készítettek különféle oktatási anyagokat. Ebben kiemelt szerepet kapott a Balaton, azon belül is a szőlő és borkultúra, valamint a horgászat.

Százezreket vonzott a zöldövezet

Fejes Éva, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNP) turisztikai referense a hétfői videós konferencián elmondta: a BFNP a Balaton térségének zöldövezete, amely az ökoturizmus területén nagynak számít. A tó körül összesen tizenöt bemutató területtel rendelkeznek, a lombhullató erdő mellett csillagászati obszervatórium és háziállatokkal foglalkozó majorok is vannak a térségben. Fejes Éva kiemelte: a 2018-as adatok szerint több mint 377 ezer regisztrált látogatója volt a BFNP-nek. A többi magyarországi nemzeti parkhoz képest ez igencsak kimagaslónak számít.

A turisztikai szakember a Kis-Balatonról is beszélt az előadásban. Hangsúlyozta: az emberek csak szervezett túrákon keresztül ismerhetik meg a mintegy tizenötezer hektáros területet, egyénileg nem járható be a vizes élővilág. Eddig 284 madárfajt figyeltek meg a Kis-Balatonnál, ezeknek körülbelül a fele fészkel is a tó környékén. Hozzátette: egy átlagos évben százhúsz vezetett túrát szerveznek a tó körül.