A Bánk bán Gertrúdját akár szexshopból is öltöztethették volna

– Katona József nagyon mai drámát írt, Ön pedig rendezőként különös érzékkel és szenvedéllyel mutatja be azt a szellemi harcot, melyben az isteni jó és a világban dúló gonosz hadakozik egymással… 
– Valóban ez történt. Szerettem volna olyan hangnemet megütni, ami egy kicsit a költészet és az emóció felé mozdítja el Bánk bán történetét. Színházban általában igyekszünk árnyalni a jó és a rossz karaktert. Ebben az előadásban ennek ellenkezőjére törekedtem. A tisztaság és a mocsok ellentétét akartam kifejezni, mégpedig amolyan képregényes formában, ahol tűélesen látszik a gonosz karakter, csakúgy, mint a tiszta, a szép és a jó. Az első felvonás vége előtt, Melinda megbecstelenítése, vagyis a tisztaság besározása kapcsán azonban látható: ebben az aktusban mindenki részt vett, ezért mindenki felelős. A felszínen bolyongók éppúgy, mint a legsötétebb helyeken járók. Petur és Bánk sem marad ki belőle; a vérfoltos, hosszú fehér leplet mindenki fogja… 

– Pergő ritmusú előadás született, melyben briliánsan helytállnak a színészek, jóllehet: szinte szusszanásnyi szünet nélkül. Nézőként jól látjuk: a szereplőket is „megviseli” a darab. Sikerült könnyen megértetni velük rendezői elképzelését? 
– Igen, úgy érzem, bár akadt néhány pont, ahol részletesen elemeztük, mi, miért és hogyan legyen. Ilyen beszélgetés – ám nem vita – volt a Melindát játszó Szabó Nikivel, hiszen Katona darabjában ajzószert kap Melinda, és szelíd erőszak áldozata lesz, de ami történik vele, az mindenképp akarata ellenére történik. Niki úgy gondolta, színészileg többet tudna adni, ám én a makulátlanságot, a „melindaságot” szerettem volna még inkább nyomatékosítani. Az érdekelt, ami megtörtént. Melindát megbecstelenítették. 

– Nem tűnt nagy merészségnek nőnek adni Biberach szerepét, vagy a sátán nemtelen? 
– Igen, a sátán nemtelen. Ahogy létezik „Melindaság”, úgy létezik „Biberach-ság” is. Színészeink által nagyobb fogalmakat próbáltam megszemélyesíteni. Azért, hogy ne csak egy köpönyegforgató ember legyen, próbáltam machbeti világot építeni köré. Mészáros Sára jutott eszembe a szerepre, akinek tetszett az ötlet, s mivel nő játssza Biberachot, a hazátlan cselszövőt, sokkal árnyaltabb az alakítás, hiszen másként viszonyul Bánk bán és Gertrudis öccse, Ottó is hozzá. 

– Bravúros, s felettébb látványos rendezői és díszlettervezői fogás a szellemvilág megidézése a reliefként ható falban… 
– Vereckei Rita díszlettervezővel sokat vacilláltunk, ugyanis olyan teret képzeltem el, ahol nem kell forgót, süllyedőt használni, azt szerettem volna, ha a gótikus látványvilág egyszerre és folyamatosan van jelen az előadásban. Ahogy a hatalom és az ellenkezés, a jó és a rossz is párhuzamosan jelenik meg életünkben. Ezért lett így egy tér a szoborfallal, amely nagy lehetőséget rejt magában. Elárulom: a Varga Zsuzsi játszotta Gertrudis meggyilkolását nehezen tudtam megoldani. A korábbi adaptációkban volt már megfojtva, leszúrva, gerince elroppantva, ám én nem szerettem volna ennyire földi halált neki. A Bánk bánt alakító Benedek Dániel tulajdonképpen beletolta a falba, így vált alakja mementóvá, emlékké, szoborrá… A fal egyébként remek játéklehetőséget kínál az arctalanság kifejezésére. Ezek az arctalan figurák hol békétlenek, hol az udvar kémjei, hol a hatalmat szolgálják, hol erre, hol arra az oldalra csapódnak – fokozatosan szürkévé válva. 

– Ne feledkezzünk meg az alvilág jelképeiről, a füstről, a homályról, a fekete öltözetről, a reliefre vetülő fényekről, árnyakról, a torz sátánfej megvilágításáról. Ennyire aljas, mocskos a világ? 
– Igen, ennyire. Mindenesetre a világnak ez a szegmense, ahol a Bánk bán játszódik, ilyen. Gyakorlatilag minden történelmi korból találunk erre példát. Cselényi Nóri jelmezei és Memlaur Imre világítása együtt teremti meg ezt az atmoszférát. Sajnálom, hogy kimaradt a darabból János esztergomi érsek Merániai Gertrudis megölése kapcsán írt elhíresült, s a mondatközi írásjelektől mentes, kétértelmű levele – A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem –, amely legitimálta ezt a párharcot, zendülést, polgárháborút, de így is túl sűrű lett az előadás. 

– Történelmi kosztümök helyett modern bőrszerkóba öltözteti hőseit. Honnan sikerült ennyi jelmezt beszerezni? Sorra járták a szexshopokat? 
– Szerencsére a Csiky Gergely Színház jelmeztárában sok bőrkabátot, bőrnadrágot találtunk, melyekkel a már említett „képregényes” formát akartuk erősíteni, hiszen nem a korhűségre törekedtünk. Cselényi Nórinak azt mondtam: olyan kosztümök legyenek, amelyeket ne lehessen semmilyen történelmi korba belehelyezni. Nem szerettem volna öltönyös, mobiltelefonos Bánk bánt látni a színen. Azt, hogy Mészáros Sárinak és Varga Zsuzsának honnan szerezte be a bőrfűzőt, a mai napig nem tudom, de lehet, hogy valóban egy szexshopból. 

– A mindenre kapható szürke alakok, démonok hada infernói világ képét idézik. Ilyenben élünk. Pusztítás, vér, ármány, cselszövés, halál, megsemmisülés, ám mégis van remény. Ehhez tisztaság, bűntelenség kell, s akkor érezhetjük majd az áldó hatalmak oltalmát. A darab végén Szűz Máriához imádkozó gyerekek átírhatják apáink-anyáink bűneit, s megmenekülhetünk? 
– Jól látja, de hát ezt akartuk megmutatni. Meg azt, hogy van remény, megmenekülhetünk. A Mennyország királynéjáról, Magyarok szószólójáról szóló ének többször is visszatér az előadásban a kisgyerekek által, mint ahogy az ima is. A fókusz a gyereken, a gyermeki tisztaságon van. A legnagyobb háború, öldöklés közelében is száll a dal, a fohász az ég felé, és a darab végén szintén. Nincs eleve elrendelés, mindenki magában hordozza annak lehetőségét, hogy a fény felé forduljon, hogy jó legyen. Ezt teszi a kisfiú is és – Árpádházi Szent Erzsébetként – a kislány is. 

– A kaposvári színház művészeti vezetői székét elcserélte a Karinthy Színház ügyvezető igazgatói székéért. Jól érzi magát a fővárosban? 
– Igen, jól, bár hiányzik Kaposvár. Amikor tehetem, előadást látogatok, és tartom a kapcsolatot a csikys barátaimmal, de néhányan játszanak is nálunk, mint például Fándly Csaba és Benedek Dani. Amennyire ismerem a következő kaposvári évadot, elmondhatom, hogy izgalmasnak ígérkezik. Amikor a Csiky művészeti vezetője lettem, társulatépítés folyt éppen; a jelenlegi társulat nagyobbik fele néhány éve szerződött ide. Most ugyanezt végzem a Karinthyban, jóllehet teljesen más szemüveg szükséges egy fővárosi és egy vidéki színházhoz. Nekünk előadásról előadásra kell megélnünk, nincs előre eladva a ház egy évadra. Olyan profilt szeretnék beállítani a Karinthy Színházban, amellyel másutt nem találkozhat a publikum. Olyan alkotók műveire gondolok, amelyek Magyarországon vagy akár egész Európában nálunk debütálnak. Nemzetközi hírű és színvonalú alkotókat sikerült megszólítanom, akik elfogadták a meghívást. 

Karinthys előadások a Csikyben

Arra a kérdésre, hogy mikor láthatjuk színpadon vagy rendezőként Kaposváron, a szülővárosában, ahol színészdiplomáját szerezte, Olt Tamás azt válaszolta: ha hívják, örömmel jön. – Fülöp Péter igazgató több darabot is meghívott Kaposvárra a Karinthy Színházból, és én is szeretnék csikys előadásnak tapsolni itt, a Karinthy Színházban – tette hozzá.