Fekete Istvánról emlékeztek meg csütörtökön Göllében

A József Attila-díjas alkotó első műve A koppányi aga testamentuma volt és a Tüskevár, a Vuk valamint  a Téli Berek mellett a Bogáncs című könyve is nagy sikert aratott.

– Arra az íróra emlékezünk, aki igazi lokálpatriótaként ragaszkodott az őt felnevelő tájhoz, a szülőfalujához – mondta Banda Zoltán göllei alpolgármester. – A "Mestörpista", ahogy a göllei emberek nevezték, a múlt század elején mindössze tíz évet töltött Göllében, de ez az időszak mély nyomot hagyott az íróban. Életének ötödik évtizedén túl is élesen emlékezett vissza gyermekké cseperedésének színhelyére.  

Banda Zoltán a megemlékezésen arról is szólt: a Ballagó idő első felében továbbá az Őszi vásár elbeszéléseiben Gölle krónikáját írta meg hitelesen az olvasók széles táborának. Fekete István neve túljutott a környék határain, s mivel a somogyi író sosem maradt hűtlen az őt felnevelő vidékhez, a szülőfalu sem feledkezett meg hűséges fiáról. Felidézte: elsőként 1971-ben emléktáblával jelölték meg a göllei szülőházat, amelynek falán elhelyezték az író portréját ábrázoló bronzplakettet, Bors István kaposvári szobrászművész alkotását.

– A nagyközönségnek 1987-ben adtuk át az emlékszobát, amely azóta múzeummá bővült, méltatva az író életművét – hangsúlyozta. – 1999-ben lelepleztük az író bronzból formázott mellszobrát, Farkas Pál szobrászművész plasztikáját. S 2004 augusztus 14-én végleg hazatért az író, újratemetését követően már somogyi földben alussza örök álmát.

Külföldön is népszerűek a művei

Bodó Imre, a dombóvári Fekete István Kulturális Egyesület elnöke, aki egyben tagja a göllei Helyi Értéktár Bizottságnak  hangsúlyozta: fontos, hogy közösen ápolják az író emlékét. Fekete István művei hazánkban és külföldön közel 12,5 millió példányban jelentek meg, az angol, a német, az orosz és bolgáron kívül törökül is.

– A dombóvári Fekete István Múzeum 1995-ben nyílt meg – mondta. – S évente csaknem 3000 látogató szokták felkeresni a kiállítóhelyünket.