Kicsit az orvos is meghal, amikor a terápia végén elveszíti a betegét

– Sebészorvosként kezdett, ám most onkológusként dolgozik. Miért váltott? 
– Mindig nagyon érdekelt az onkológia területe, és egy lovasbaleset után a sebészi tevékenységemet már nem tudtam teljességgel folytatni. Emiatt váltottam, amit azóta sem bántam meg. 
– 2013-tól Szigetváron, 2014-től Pécsett is dolgozik. Sok betege ide is követte. 
– Több, mint tíz éve dolgozom Baranyában. Azt hittem, ennyi idő után csak a lakhelyem fog idekötni, de a kaposváriak nem felejtenek. Napi szinten megtisztelnek bizalmukkal, ami örömteli dolog, de egyben felelősség is, hogy megfelelően tudjak segíteni nekik. 
– Bőven akad tennivalója onkológusként. Nehezebb, más a helyzet most, mint néhány éve? 
– Azt látjuk, hogy a daganatos megbetegedés a második leggyakoribb halálok. Sajnos, nem jó a tendenica, a magyar mutatók a legrosszabbak Európában. Egyre több, és egyre fiatalabbak a betegek, de a modern kezelések hatására tovább élnek. Továbbra is a tüdőrák szerepel az első helyen, a második helyen a vastagbéldaganat áll. A hölgyeknél az emlőrák a leggyakoribb. Ez a három daganattípus okozza az elhalálozások felét. A túlélési eredmények javulnak, de így sem mondhatók jónak. 
– Mi okozza a sok megbetegedést? Genetika, helytelen életmód vagy a környezeti hatások? 
– Egyre többet tudunk az okokról, de még ma is sok a bizonytalanság. Egyes daganattípusoknál erős az öröklődés, a genetika szerepe, de ezek a betegségek kisebb hányadát érintik, és főleg a fiatalkori tumorokért felelősek. Ahogy emelkedik az életkor, úgy csökken a genetika jelentősége és a külső hatások szerepe dominál. Nem tudjuk pontosan, mit viszünk be szervezetünkbe tápanyagként, mit eszünk, mit iszunk és mit szívunk be. Az egyik legnagyobb negatív tényező maga a levegő. 
– A csernobili atomkatasztrófa hatással lehetett arra, hogy több lett a daganatos beteg? 
– Az 1986-os katasztrófa után szerencsére Magyarországot kikerülte a fő kiszóródás, így jelentős ismert változást nem hozott. Elsősorban a jódizotópok hatása merült fel az aktív növekedési fázisban (a 10 év alatti korosztály) lévőkre, emelve a pajzsmirigyrák kockázatát. Szerencsére csak minimális esetszám-emelkedés volt tapasztalható. 

– Elmondható, hogy a korai felismerés életet menthet? 
- Igen. A szűrővizsgálatok elég jól működnek a magyar egészségügyben, mint az emlőrák-, méhnyakrákszűrés, vagy a székletvér vizsgálatok, amelyekkel a vastagbélrák szűrhető. De a tüdőrák, prosztatarák is időben kimutatható lenne, ha rendszerszinten szűrnénk. A legnagyobb gond, hogy ezekre a szűrésekre nagyon kevesen mennek el, alacsony a részvételi arány, ezért nem hozta a várt javulást a túlélésben. 
– Mire a szakorvoshoz kerül a beteg a problémájával, hónapok is eltelhetnek... 
– Azt gondolom, a legtöbb helyen megfelelően gyors a kivizsgálás, és a daganatos betegségek többsége nem változik érdemben pár hét alatt, így nem változtat a beteg sorsán, nem vált stádiumot. Nagyon kevés olyan daganattípus van, ahol az idő kiemelten fontos tényező. Szerintem a legtöbb időveszteséget a betegek halogatása okozza, sok idő telik el az első tünetek és az orvosnál jelentkezés között. 
– Missziója, hogy előadásokon hívja fel a daganatos megbetegedésekre a figyelmet. 
– A legnagyobb probléma a korrekt tájékoztatás hiánya. A korábbi teljes tájékozatlanság helyett mára az egyes médiumok által terjesztett tévhitek okoznak sok kárt. A megfelelően címzett, a megfelelő formájú és tartalmú kommunikációval sokat lehetne javítani a helyzeten. 
– Régebben az onkológiában csak a sugár és a kemoterápia állt rendelkezésre. Ma már egyre több immun vagy biológiai terápia is elérhető a betegek számára. 
– Az elmúlt két évtizedben rengeteget fejlődtek a sebészi, sugár- és kemoterápiák is, de óriási előrelépést jelentett a biológiai és immunterápiák megjelenése. Ezek más logikával gyógyítják a beteget, kitűnő eredmények vannak, általában jobban tolerálhatók a mellékhatások és hosszabb velük a túlélés. Sokszor reménytelen állapotban lévő betegnek tudunk sokéves túlélést biztosítani. Ennek viszont nagy ára van. A majdnem napi szinten megjelenő új szerek nem olcsóak, csak a fejlesztésük finanszírozása több tízmilliárd forintba kerül. 

Nehéz, de a legjobb út az őszinteség 

– Nagyon fontosnak tartom az őszinteséget. A betegnek tudnia kell, mivel áll szemben és mire számíthat. Értse, mit és miért csinálunk, így hatékonyabb az együttműködése és kevésbé lepődik meg a mellékhatásokon. Sajnos a kommunikáción volna még mit csiszolni az egészségügyben. Sokszor orvostól jövet alapvető információval sem rendelkeznek a betegek, amit meg kellett volna kapniuk – emelte ki Pécsi Balázs. Hozzátette: jól kell beállítani az optimális távolságot, a túl nagy távolság érzéketlenséget, a túl közeli meg objektivitásvesztést okozhat a beteg és a gyógyító között. – Ha valakinél tudjuk, hogy már csak pár hónapot tudunk neki adni a legjobb szándékkal is, ehhez kell alkalmazkodnunk. A meglepetéseket elemezni és feldolgozni kell. Egyes betegekhez, ha túl közel kerülünk, picit mi is meghalunk velük – mondta az onkológus. 
A nehéz napok végén a kikapcsolódást két kutyája és barátai garantálják Pécsi Balázsnak. – Amióta a fiaim kirepültek itthonról, egyre több időt töltök kutatással, adatelemzéssel, ebből már néhány nemzetközi cikk is született, erre büszke vagyok – avatott be új hobbijába.