A vevőhöz igazítja a pék a kifli receptjét

A korábbi 72 kilóról nagyjából 52-re csökkent az éves fejenkénti kenyérfogyasztás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Pékszövetség legfrissebb körképe szerint. Nem segíti szinten tartani az eladott kenyér mennyiségét, hogy az elmúlt két évben csaknem duplájára nőtt mindennapi betevőnk és a péksütemények ára, de az sem, hogy divat lett minél kevesebb szénhidrátot magunkhoz venni. A kisebb pékségek a minőségi termékekkel, folyamatos termékfejlesztéssel próbálnak versenyben maradni.

Harsányi Miklós

Fotó: Lang Róbert

– Azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben jelentősen megváltoztak a vásárlói szokások – hangsúlyozta Pojtner János, a kaposvári Pojtner Pékség tulajdonosa. –

Van, aki továbbra is csak a fehér kenyeret szereti, mások a teljes kiőrlésű termékekhez ragaszkodnak, de olyan is előfordul, hogy megrendelésre többfajta pékárut visznek el.

Mostanában a zsúrkenyér egyre népszerűbb.
Az 1945-ben alapított pékség négy embernek ad megélhetést, a 77 éves szakember is mindennap dolgozik. Azt mondta: vállalkozásuknál is megfigyelhető az új trend, miszerint az elmúlt években csökkent a kenyérfogyasztás. Pojtner János szerint átalakult az életforma, vannak, akik szinte egész nap a laptop vagy tv előtt ücsörögnek és a hagyományos alapélelmiszerek helyett inkább péksüteményt, édességet esznek. – Bezzeg korábban, amikor a helyiek hétvégenként eljártak a töröcskei vagy a környékbeli kiskertekbe dolgozni, akkor egy kiló kenyeret, szalonnát vittek magukkal, ami bőven elég volt számukra – mondta. – Negyven éve másképp nézett ki egy átlagos bevásárlás. A vevők rendszerint egy- vagy kétkilós kenyeret kértek, és hozzá két kiflit. Azóta fordult a helyzet: a betérők gyakran a két csokis croissant mellett pogácsát, kakaós csigát, lekváros buktát vagy pozsonyi kiflit vásárolnak, és ezen felül még elvisznek talán egy negyedkilós rozscipót vagy tönkölykenyeret.

Pojtner János szerint a kis pékségek életében nagy szerepe van a minőségi, időről időre bővülő kínálatnak s a műszakfejlesztésnek.

Két és fél éve egy furgont állítottak forgalomba, 2023-ban egy morzsadarálót vásároltak, 2024-ben a kiflisodrón kívül a levelestészta-készítésnél használt táblanyújtó gépet akarnak vásárolni.
Martzy Ferenc, a siófoki Marci Pékség tulajdonosa elmondta, hogy náluk összességében visszaesett a kenyérfogyasztás, ám egyes fajtákból, például a durumból, a kovászosból, a rozscipóból viszont többet visznek el a vevők, ezen kívül a péksütemény-eladás is nőtt. A kiflin és a zsemlén kívül közkedvelt többek közt a leveles tészta, népszerű a kakaós és a fahéjas csiga.

Alapvetően hagyományos fehér kenyeret szoktam vásárolni a pékségben, ahová legalább 30 éve járok.

– mondta a kaposfüredi Sándor Zsolt. – Mostanában is nagyjából annyi pékárut szoktam venni, mint három éve. Hetente kétszer járok hozzájuk, egy-egy kiló kenyeret kérek, néha perecet, zsemlyét, kiflit viszek haza, alkalmanként fonott kalácsot is. Azért kedvelem azt a pékséget, mert nekem fontos a kenyér minősége és az eltarthatósága.

Kevesebbet vesznek és kevesebbet dobnak ki a kukába

Gulyás Árpád, a csurgói Csurgó Coop Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az elmúlt két évben csaknem duplájára nőtt a kenyér és a péksütemények ára. Az értékesítési adatok is tükrözik a folyamatokat, az olcsóbb péksüteményekből több fogy, a kenyérből kevesebb. – A kisebb falvakban sok az egyedül élő ember, ők a kilós kenyér helyett esetenként 2-3 zsemlyét, kiflit vásárolnak – összegzett. – Akik továbbra is inkább a kenyérhez ragaszkodnak, azok közül sokan nem egy-, hanem már csak félkilósért fizetnek. Nyilván figyelnek, hogy mire mennyit költenek, és a változás azzal is jár, hogy a lakosság minden bizonnyal kevesebb élelmiszert dob ki.
– A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a kenyérfogyasztás valamelyest csökkent az elmúlt években Magyarországon – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatójából. – Először a koronavírus-járvány, majd a háború és az európai szinten kiugróan magas infláció miatt csökkent a kenyérfogyasztás. Míg korábban évente átlagosan 72 kilogramm kenyeret és mellette 10-12 kiló péksüteményt fogyasztottak, mára ez évi 50-52 kilóra csökkent. A magas infláció hatására átalakultak a fogyasztói szokások. Míg a vásárlók korábban naponta szerezték be a friss pékárut, addig az utóbbi időben két-három naponta vesznek sütőipari terméket.