Online gálával ünnepli a három évtizedet a vándorszíntársulat

A Déryné Vándorszíntársulat az egykori Kaposvári Ifjúsági Színpad, és az akkoriban 512-es szakmunkásképzőnek hívott iskola négy évig működő, Kit-Kat Színpadjának fiatal színjátszóiból alakult 1990-ben.

– A rendszerváltással a központilag támogatott diákszínjátszás mozgalma gyakorlatilag sírba szállt. Talán az egész országban a Déryné volt az elsőként létrehozott kulturális egyesület – emlékezett a kezdetekre Török Tamás, rendező-színészpedagógus. – Eleinte nem volt próbatermünk, sem állandó játszóhelyünk, a társulat működése a XIX. századi vándorszíntársulatokéra hajazott: mi is oda mentünk, ahol a közönség volt, és nem a közönség jött hozzánk.

Játszottak falusi kocsmában, focipályán, városi rendezvényeken, csillogó színháztermekben, de bárhol, bármekkora közönség elé léptek, a legfontosabb a műfaj iránti alázat volt. – Próbákon is mindig megköveteltem a munkafegyelmet: ha valakinek instrukciót adtam, az a többi szereplőre is vonatkozott – mesélte Török Tamás. – Nem engedtem teret a magyarázkodásnak, csinálni kellett... A közönség nem láthatja, hogy a szereplőnek éppen fáj a foga, vagy szerelmi bánata van. Az amatőr beszél róla, a profi pedig csinálja! Ez volt a jelmondatom – tette hozzá a rendező.

– Ha csak annyit tud a szereplő, mint a közönség, akkor nem érdemes kiállnia a publikum elé, de minél több időt tud valaki úgy kitölteni, hogy leköti a figyelmet, annak színpadon a helye – állítja a Déryné Vándorszíntársulat alapítója, aki rettenetesen büszke arra, hogy a társulat egykori tagjai közül sokan máig profitálnak abból, amit nála tanultak.

– Nem lett mindenkiből színész. A szakma adósságának tartom, hogy Stikel Henrietta, Balázs Izolda, Szabó Eszter, vagy a ragyogó tehetségű Savanyó Attila ma nem az ország legjobb színházaiban játszik estéről estére. Szilas Miklós zeneszerzői munkássága után kiált a zenés színházi műfaj is... – sorolta a társulat vezetője. – Ugyanakkor Bellai Judit ma a bécsi operában énekel, Lugosi Klaudia húsz éve operett-primadonna Szolnokon, és Kozári Alinka Londonban operaénekes. A Budapesten játszó színészek között is sok, egykori dérynés található: Balla Eszter, Fila Balázs, Tarr Judit, Karalyos Gábor, Bartsch Kata, Egres Katinka, Reider Péter, Szabó Kimmel Tamás is mind Kaposvárról indult. Örömmel tölt el, hogy a Kaposvári Egyetem színész szakára is vettek fel dérynéseket Horváth Szabolcs, Savanyó Attila és Kiss Péter Balázs személyében.

Török Tamás lánya, Anna Budapesten ejti ámulatba hangjával a zenés darabok kedvelőit.

– Ahogy figyelem a társulat egykori tagjainak „utóéletét”, gyakran hallom vissza, hogy a rendezők szeretnek velük dolgozni a profizmusuk, a szakma iránti alázatuk és munkafegyelmük okán. Azok is ezt az útravalót kapták, akik nem a színházi pályát választották – tette hozzá a rendező. A médiában is sok dérynés dolgozik: Diseri Dóra, a Hír Tv berlini tudósítója, Futó Zsófia, a Földvár Tv főszerkesztője, Maloveczky Miklós és D. Tóth András műsorvezetők lettek, és a Somogyi Hírlap hasábjain is olvashatók a jelen cikket jegyző újságíró írásai is.

– Mivel zenés társulat vagyunk, a zenészeink is „beleizmosodtak” a szakmába. Puskás Péter tizennyolc évesen került hozzánk. Bátran mondhatom, hogy a legjobb színházi zongorista lett, Budapesten játszik. Hegedűsök, gitárosok, is megfordultak nálunk. Papp Dániel, Gadár Ágnes, Kovács Ágnes, Jónás Zoltán, Szász Csaba, Szemerei Márton, Begovácz Dorián, Újláb Gábor és Fehér Gábor kísérték a társulatot különféle hangszereken – mondta Török Tamás, aki most nyolcvan egykori tagnak szólt, hogy egy virtuális gálaműsorban üzenjenek versekkel, dalokkal a kaposváriaknak. A rendező szerint legalább kétszer ennyien vannak, ám nem mindenki van látótávolságon belül.

– Sorra érkeznek a felvételek, és megható, hogy a Bécsben élő Bellai Juditnak a jelenlegi zenészeink játsszák fel a zenei alapot a műsorszámához, holott személyesen nem is ismerik egymást – mondta Török Tamás.

– A mostani veszélyhelyzetben szeretnénk, ha a kaposváriak éreznék, hogy nem hagyjuk el őket. A művészet nyelvén feladatunk tartani bennük a lelket – mondta a rendező. A Szivárvány kultúrpalota honlapján a színházi világnap alkalmából a Táncdalfesztivál című zenés előadást tűzték műsorra, Húsvétkor pedig a Margit legendát nézheti meg a közönség a Déryné Vándorszíntársulat előadásában. Ugyanitt, a honlapon láthatók a társulat tagjainak köszöntői is, melyeket folyamatosan bővítenek.

A társulatra írta a darabot

Török Tamás rendező szerint műsoraik attól is különlegesek, hogy folyamatosan olyan darabok születtek, amelyek szerepeit a társulat tagjaira írta, annyira inspirálók voltak.

– Kíváncsi voltam rájuk. Arra is, hogy mit csinálnak, amikor éppen nem velem dolgoznak. Ki mit hozott magával, és abból mit tud továbbvinni... Ez nagyon fontos, mert emberekről és nem próbababákról beszélünk, meg kell ismerni őket, hogy adni és kapni tudjak – avatott be a – talán legfontosabb – kulisszatitokba a Déryné Vándorszíntársulat alapítója. Így született meg – egyebek között – Lorca Yerma című darabjának folytatása, a Kurtizán ballada, a Rózsaszínű élet, a Jancsi és Juliska, a Parasztdekameron, a Margit legenda, a Táncdalfesztivál, az Életben maradtak, a Krúdyfröccs, és a Sej, szellők című előadásuk is. Ez utóbbi színdarab az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára készült. Török Tamás saját édesanyja történetét írta meg, keserédes humorral. A darab másik különlegessége, hogy Török Anna az eredeti helyszínen – a nágocsi Zichy-kastélyban – saját nagymamáját formálta meg az előadásban, amely tizennégy éve újra és újra műsorra kerül.

– Volt olyan időszak 2000–2006 között, amikor évente több mint kétszáz előadásunk volt, de ránk jellemző módon soha nem ismételtük önmagunkat, mindig az újítás vágya vezérelt – mondta Török Tamás.