Nemzeti emlékhellyé nyilvánítják Zrínyi-újvárat

A környező települések összefogásával tárták fel az egykori Zrínyi-újvár helyét, s az együttműködés eredménye lett az is, hogy nemzeti emlékhellyé nyilváníthatják a horvát határ közelében lévő területet, hangzott el Zrínyi Emlékév záróünnepségén, Őrtiloson.

Németh Szilárd a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a rendezvényen elmondta: Zrínyi Miklós erős keresztény Magyarországban gondolkodott, amelyet a Fidesz-KDNP kormánya 2010 óta épít. – Padányi József, vezérőrnagy úr kezdeményezésére nemzeti emlékhellyé nyilváníthatják Zrínyi-újvárat, mivel a Nemzeti Kegyeleti és Emlékhely Bizottság egyhangúlag támogatta a javaslatot. Ez óriási dolog, tette hozzá. – Összefogás kellett ehhez, ezt tartom nagyon fontosnak, mert Zrínyi az egész életével ezt mutatja, hogy Magyarország és egyes területei akkor lehetnek sikeresek, ha az ott élők összefognak, így tehetik naggyá szűkebb és tágabb hazájukat is.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára Őrtilosban azt mondta, a Zrínyiek ugyan horvát származásúak, de magyar lelkűek és gondolkodásúak voltak, és a magyar történelem kiemelkedő alakjaivá váltak, mert sokszoros túlerővel szemben is kiálltak a nemzet és annak hagyományai védelmében.

- Zrínyi Miklós költő és hadvezér a legkimagaslóbb férfiak egyike volt, – fogalmazott a politikus. – Egész életét a hazájának szentelte, a nemzet jövőjéért küzdött minden cselekedetével. Hadvezéri, politikusi és irodalmi tevékenysége arra irányult, hogy minél szélesebb körben hirdesse az összefogás szükségességét a török elleni harcban.

- Zrínyi nemzetünk hőse, igazi elkötelezett magyar ember volt – emelte ki beszédében Szászfalvi László, országgyűlési képviselő. – Egész életében a haza szeretete vezette, a nemzeti elkötelezettség, és a nemzetért vállalt áldozat. A mai világban talán nem népszerű áldozathozatalról beszélni, de ha Zrínyi Miklósról beszélünk akkor ki kell emelnünk, hogy képes volt áldozatot hozni saját közösségéért és népéért.

A Zrínyi-féle elkötelezettség a 21.-ik századi modern nemzeti program, hangsúlyozta a képviselő az ünnepségen.

Erősséget emelt a hódoltság területén

Padányi József vezérőrnagy az ünnepségen felidézte, hogy először 360 évvel ezelőtt írta le Miklós gróf, hogy a Szent Mihály hegy nyugati végénél erősséget szeretne építeni. – Célja az volt, hogy védje a Murán való átkelést, a Muraközt, Stájerországot és Kanizsát – mondta a professzor. – Emellett tudatosan provokálta és nyomása alatt tartotta a törököt azzal, hogy a hódoltság területére várat építtetett.

Hiszen így az üzente: a nemzetnek kell, hogy legyen tartása és becsülete, tette hozzá. Ennek volt példája az is, hogy 1664-ben innen indult és tért vissza a téli hadjárat.

Jákob János, dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns Tábori Püspökség, püspöke és Takács Tamás, a Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus Lelkészi Kar vezetője egyházi megemlékezése után a megjelentek elhelyezték az emlékezés virágait.

Koszorút helyezett Zrínyi-újvárnál Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, valamint a környező települések vezetői, Ábrahám Levente, a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója.