Semmi nem garantálja az iskolák biztonságát

A szerda esti csepeli bűneset kapcsán, amikor két pedagógust lelőttek az iskolában, szülőkben és diákokban is joggal merül fel a kérdés: milyen módon lehetne kivédeni a hasonló támadásokat, hogyan lehetne biztonságossá tenni az iskolákat. (Noha a csepeli esetben éppen a biztonsági őr a jelenlegi gyanúsított.)

A somogyi tanulókat is nagy számban fogadó nagykanizsai Zsigmondy-Széchényi Szakképző Iskola esete néhány éve országosan is nagy vihart kavart. Többek között az ombudsman is vizsgálta: jogosan épitették-e ki és működtetik a – csak lógásgátlóként emlegetett – chipkártyás beléptetőkapukat. A diákok kártyájához ugyanis hozzárendelik az órarendet szeptemberben, s csak akkor engedi ki a rendszer a gyereket, ha aznap nincs több órája. A megoldás hatékony az idegenek ellen is, emellett portaszolgálat működik, tanári és diák ügyelet. A folyosókat bekamerázták. Ugyancsak Zala megyei a példa: a megyeszékhelyen, a Páterdombi szakképző iskolában a térfigyelő rendszer mellett két civil ruhás őr is dolgozik, ennek eredményeként visszaszorult az agresszív viselkedés és a lopások.

Maász Róbert a Somogyi TISZK csurgói Nagyváthy János Középiskola és Szakiskolájának igazgatója azt mondta: amikor az is kérdés, hogy hány takarítót és karbantartót tudnak alkalmazni, addig biztonsági őrre nehéz lenne előteremteni a pénzt, pedig esetenként nem ártana. Náluk portaszolgálat működik, amely elsősorban a járműforgalomra figyel, hiszen naponta ezren fordulnak meg az iskolában, másra nem is tudna. Az igazgató szerint viszont nem szerencsés, ha akár a szülő is ellenőrzés nélkül bemegy az osztályba, mert maga akar lerendezni egy konfliktust. Volt ilyenre példa.

Az általános iskolákban egyébként általában még portaszolgálat sem működik. Ha van, akkor inkább a vagyonmegóvás végett.
A Somogyi TISZK kaposvári Építőipari, faipari Szakképző Iskola és Kollégiuma hat-nyolc éve alkalmaz biztonsági őrt, s immár a  kollégiumban is. Elsősorban az értéktárgyak védelmében.

Ponikfor Zoltán igazgató azt mondta: gondolkodtak már biztonsági kamerarendszeren, de ez elsősorban nem anyagi kérdés, hanem személyiségi jogokat sérthet.
– El se tudom képzelni, hogy lehet egy iskolai támadást kivédeni – mondta az igazgató. A jogalkotóknak azon viszont el kellene gondolkodniuk, milyen eszközök vannak, vagy nincsenek a pedagógusok kezében. Európa kevés országában 18 év a tankötelezettség korhatára, szerintem a 16 reálisabb, életszerűbb volna. Ha 16-17 évesen nem akar a fiatal beülni az iskolapadba, akkor a törvény erejével kötelezni nehéz, és ez óhatatlanul konfliktushelyzetet teremt. Találkozunk sok nehéz sorsú, nehéz körülmények között élő, szinte nevelhetetlen gyerekkel, de annyira nem vagyok pesszimista, hogy őrző-védő szolgálatban kellene gondolkodni. Ugyanakkor megdöbbentő, hogy a társadalom, az emberek mennyivel gátlástalanabbak, mint ezelőtt, s ez már elgondolkodtató.