Fizették a hitelbiztosítást, mégis nagy bajba kerültek

– Az ügyfelek csodavárásban vannak, és az új kormánytól várják a mentőövet. Reménykednek. Annyi rossz történt velük, most már csak jó következhet. De konkrétumot senki sem tud – mondja a kialakult helyzetről Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének (BHE) főtitkára.

Lénárd Mariann hozzátette: eközben a bankok kivárnak, olykor több hónapos nem teljesítést is tolerálnak. De nem lettek sem türelmesebbek, sem rugalmasabbak: egyszerűen hiába is akarnának árvereztetni, ha egyszer eladhatatlanok az ingatlanok, és sok esetben még a tőketartozást sem fedeznék.

A Banki Hitelkárosultak Egyesületének tapasztalatai szerint tovább romlik a jelzáloghitel-adósok helyzete. Egyre több azoknak a száma, akik most még tudtak törleszteni, de nem látják, mi lesz a következő hónapban.

– Mi már tapasztaljuk, hogy nem lélegzik föl az ügyfél, hogy nem árverezik el a lakását. A közüzemi számlákat sem tudják fizetni. Egyszerűen kevesebb a jövedelem a fizetnivalónál.

Az egyesület rövidesen Veszprémben nyit irodát, és folyamatban van az első somogyi képviselet szervezése is, tudtuk meg a főtitkártól.

Két év alatt 30 ezer ingatlannál indult adósságrendezési eljárás a válság miatt. Ma 90 ezer a veszélyeztetett jelzáloghitelek száma. Biztos támaszt a biztosítás sem mindig jelent.

A hencsei Gelencsér Erzsébet és családja egy ingatlan jelzáloghitel-adósa, gépkocsijukat is hitel terheli. Átlagos család tehát, mondhatnánk a hazai eladósodottsági ráta ismeretében, ami a visegrádi országok közül a leginkább kiszolgáltatottá tette a magyar lakosságot. Gelencsérék azonban előrelátóak voltak, és mindkét hitelüket biztosították. Havonta fizetnek, hogy ha bajba kerülnek, esetleg elvesztik a munkájukat, a biztosító helyt álljon helyettük. A baj bekövetkezett, a helytállás várat magára. A gépjárműhitel biztosítása gond nélkül életbe lépett, a házé nem.

– A bank és annak háttérműveleti igazgatósága, valamint a biztosítási ágazat egymásra mutogat, de senki nem akarja megmagyarázni, miért nem fizetnek – panaszkodik a hencsei fiatalasszony. – Pedig kifejezetten erre az esetre fizettük a biztosítást is havonta, de úgy látszik, hiába. Talán az a baj, hogy a párom munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg. De miután nem találunk erre vonatkozó biztosítási kötvényt, nem ismerjük a feltételeket.

Gelencsérék 49 ezer forintos gyes és a 28,5 ezres szociális járadék mellett nehezen élnek. Sokáig ilyen feltételekkel nem lehet kihúzni. Bíznak benne, hogy mihamarabb tisztázódik az ügyük.

Hirmann-né Czakói Andrea, a Groupama Biztosító PR-főmunkatársa a törlesztési biztosításról általánosságban mondta: a biztosított munkahelyének önhibán kívüli elvesztése esetén szolgáltatják a hitelek havi törlesztő részletét. A munkáltató rendes felmondása és a közös megegyezéses munkaviszony-megszűnés is biztosítási esemény lehet. Utóbbi átszervezés és létszámcsökkentés esetén, jogutód nélkül megszűnéskor, vagy a munkavállaló tartós keresőképtelenségekor.

– Általában azt nem tekintjük biztosítási eseménynek, ha a munkáltató a biztosított magatartása miatt rendkívüli felmondással vagy a biztosított a rendes felmondási jogával élt – tette hozzá.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője arról tájékoztatott: a jövedelempótló biztosítások a munkanélkülivé válók számára fix havi kifizetést nyújtó összeget garantálnak. Több biztosítónál kizárólag azok számára köthetők, akik ingatlanfedezetű hitelt vesznek föl. A „szabad felhasználású” konstrukcióknál a jellemzően havi nettó 30-250 ezer forint kifizetést garantálnak az ügyfél addigi jövedelmének maximum 70-80 százalékáig 9-12 hónapra. A biztosítás díja általában annál magasabb, minél alacsonyabb az ügyfél iskolai végzettsége, és minél inkább a munkanélküliségtől veszélyeztetettebb régióban lakik.

– Számos kizáró feltétel is van – fogalmaz Binder István –, általában kizárólag a legalább heti 30-40 órában, határozatlan munkaszerződéssel dolgozó, bérből és fizetésből élő vállalati alkalmazottak köthetik meg ezeket, cégtulajdonosok, döntési befolyással rendelkezők, tehát például családi vállalkozás keretében dolgozók nem. A biztosítók felelősségvállalása jellemzően csak 90-180 nap türelmi idő eltelte után kezdődik.



A biztosítók nem szerződnek a csoportos létszámleépítést, vállalati csődöt már bejelentett cégektől elbocsátandó magánszemélyekkel, s azokkal sem, akik felmondási idejüket vagy épp csak próbaidejüket töltik a cégnél, vagy különböző gyermekellátásban részesülnek. Ha megtörtént az elbocsátás, a biztosítók jellemzően csak néhány hónapi várakozási időszak után kezdik folyósítani a járandóságot, ami nem jár akkor, ha ez idő alatt az ügyfél talál magának új állást. A jövedelempótlás a várakozási periódus letelte után is csak annak jár, akit az illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vett álláskeresőként.

A biztosítási összeg a munkaadó rendes vagy rendkívüli felmondása esetén jár, kivéve, ha arra mondjuk azért került sor, mert az ügyfél megtévesztette munkaadóját (például alkalmazotti belépésekor azt állította, hogy felsőfokú angol vizsgája van, de kiderül, hogy nincs). A biztosítók jellemzően nem fizetnek az alkalmazott közös megegyezéses távozása esetén sem, tájékoztatott a PSZÁF szóvivője.