Az ünnep minőség!

Lengyel János

A hagyományok örökké élnek. Erre éppen az egyik legrégebbi állami ünnepünk ezerévnyi története a bizonyíték. Augusztus 20-a, az ünnep tartalma napjainkban is sokszor vitatéma, kiváltképpen az utolsónak gondolt nyári hónap idusán. Persze nincs új a nap alatt! Mint mindig, most is e jeles nap állami és egyházi jellegének az egyensúlya a téma, kinek-kinek vérmérséklete szerint. Ahogy korábban is… 
A Wikipédia mostanság úgy tudja, hogy augusztus 20-a „Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az állam­alapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe.” Higgyünk tehát a hivatalos szócikk-készítőknek és ne feledjük: az ünnepeknek is van életük! 
A mai augusztus 20-a István uralkodása idején még augusztus 15-e volt, hiszen a király Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, máig úgy tudjuk, akkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. „S élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg.” A történészek szerint az ünnep napját Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Ez szentté avatását jelentette. Szent István király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett. Majd Mária Terézia felvetette ezt a napot a naptárba is. Aztán hazatért a Szent Jobb, amelynek körmenettel tisztelegnek. Augusztus 20-a sok más mellett túlélte a Habsburg tiltást, a két világháborút, a nemzeti zászlóval átkötött új kenyeres negyven évet, de volt az alkotmány napja, hogy 1989 után régi-új életre keljen. 1991 óta Szent István napjaként hivatalos állami ünnep. 
Miközben a nagy egymásnak feszülések most éppen a legyen, vagy ne legyen tűzijáték körül zajlanak, éppen augusztus 20. valódi jelentősége szorul háttérbe. Éppen az, hogy ez a nap ünnep, azaz tradíció, ambíció, embert, emberiséget éltető és összetartó üzenetek sora, tisztelet és megbecsülés, igény és minőség! Az emberért!