2018. 08. 31. 06:30 | jegyzet@mediaworks.hu

Tatabánya sportbarátai, szurkolói között óriási ellentét volt akörül, hogy melyik „teremsport” a népszerűbb: a férfi kézilabda vagy az ökölvívás. Ez még arra az időszakra esett, amikor bunyóban a csapatbajnoki találkozók ezreket vonzottak, amikor a „csébéknek” még rangjuk volt. A városi vitát aztán Laci bácsi, a bokszolók szakosztályvezetője egy egyszerű matekozással eldöntötte, lezárta:

– Kézimeccsen nyolcszázan férnek el a csarnokban – mondta. – A csb-n viszont a pályán még legalább négyszáz szék elhelyezhető a ring körül, és meg is telik. Azaz a boksz a népszerűbb, és punktum…

Ez a számtan azonban csak részben állta meg a helyét, mivel egy-egy kézilabda bajnoki- vagy kupamérkőzésre – gyakran adódott így a boldog békeidőkben, – háromszor, négyszer is meghaladta a jegyigénylők száma a férőhelyekét. Persze a lényeg az volt, hogy mindkét esemény zsúfolt lelátók mellett zajlott.

Az ökölvívás akkori országos vezérkara ki is fundálta, hogy ezeken a népszerű rendezvényeken legalább két fiatalnak is kötelek közé kell lépnie, megmutatva a sportág utánpótlásának erejét. Így került képbe a bányászok együttesében a szépreményű, kreol bőrű – maradjunk ennél a kifejezésnél – Dezső. Aki a felkészülést úgy kezdte, hogy a következő csapatbajnoki előtt a fodrásznál belövette a séróját.

Akkoriban még nem volt divat a mostani „tarajosgőte-frizura”, ám a mi Dezsőnknek valahogy mégis ilyen kerekedett a borbély keze nyomán a feje búbjára.

Aztán elérkezett a meccs napja. Az ifjú öklöző népes famíliája elfoglalta a szorító körüli első sorokat, hogy minél jobban láthassák a „rokont”. Amikor Dezső a ringbe lépett, már meg is nyerte az összecsapást. Legalábbis mi úgy éreztük a lelátón. Selyem, háromcsíkos vadi új nadrágja csillogott a neonfényben, hasonló márkájú bokszcipője patentül állt a lábán, és a kék, ujjatlan felsőt is mintha ráöntötték volna. Aztán megszólalt a gong. A „mi” fiunk tett egy-két – fogjuk rá – Ali-sasszét, amelyet ellenfele olyannyira nem tolerált, hogy tíz másodperc után jól szájon vágta. A bírónak számolnia sem volt lehetősége, mert azonnal az orvosnak kellett közbelépnie.

Dezső karrierje itt véget is ért. Nem mondanám, hogy ez az esemény szoros korrelációban lenne a magyar boksz ezt követő hanyatlásával, de tény, hosszú tetszhalott állapotából csak mostanság éled újra ökölvívásunk utánpótlása. Ezt bizonyítja, hogy az ifjúsági világbajnokságon a hatvan kilogrammos Orbán Adrián ma akár aranyérmet is nyerhet.

Hozzászólások