2024.01.27. 20:00
A Nemzet Színésze soha nem hagyta magát beskatulyázni
Csomós Mari halálát követően Pogány Judit Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Érdemes Művész lett a Nemzet Színésze. Több mint 30 esztendeje, amikor először ültünk le hosszasan beszélgetni a kaposvári Csiky Gergely Színház vezető színésznőjével, nem voltam tudatában, hogy élő legendát kérdezek. Sokan fájlalták, hogy annak idején búcsút intett Kaposvárnak, de a publikum, a színházszerető városlakók nem szakadtak el tőle. Reménytelen vállalkozásnak tűnhet méltó módon fejet hajtani a Nemzet Színésze előtt. Talán jó módszer lehet kaleidoszkópszerűen kiemelni néhány eseményt, jelenséget e pazar életműből.
Fotó: LANG ROBERT
A hír hallatán, hogy a Nemzet Színésze lett, sokakkal együtt megörültem. Csakúgy, mint korábban, amikor a grémium Molnár Piroskát, Judit legkedvesebb barátnőjét választotta soraiba, akivel naponta beszél telefonon. Egyszer elárulta: még az aláírását is tudja utánozni; előfordult ugyanis, hogy vele vetette fel a fizetését. Piroska a Pedig én jó anya voltam című dokumentumdrámát látván azt mondta: Juditnak csak erre az alakítására két Kossuth-díjat adott volna. A kaposváriak a MTESZ-székházban tapsolhattak az Anger Zsolt-rendezte monodrámának, melynek témáját az 1979-ben kettős gyermekgyilkosság elkövetése miatt halálra ítélt fiatalember „előélete” adta, illetve az anya, Molnárné lelkében dúló önvád. Judit egyébként nevelőanyjának, a 62 esztendőn át szinte hozzájuk nőtt, Kaposváron nyugvó Etának a mozdulatait, gesztusait is megelevenítette, és estéről estére fekete retikülje, ruhái is szerepet kaptak az előadásban.
Szakmai odaadás, elragadó személyiség
Jóleső érzéssel olvastam a Mácsai Pál vezette Örkény Színház honlapján megjelent híradást a rangos elismerésről. A társulat nevében megfogalmazódott: Pogány Judit mindent eljátszott, amit művészi alkata szerint eljátszhatott. Színházi nézők, Kaposvártól a Nemzetin és a szabadúszó éveken át az Örkény Színházig, filmek és tv- játékok nézői, rádió- és hangoskönyv-hallgatók, az előadó-művészet minden barátja ismeri, elismeri, igényli és szereti őt. Pályafutásának csak az Örkény Színházhoz köthető húsz esztendejében is több emblematikus, nem egyszer revelatív szerepformálás kötődik hozzá. (...) Meg kell említeni személyiségének színpadon kívüli közösségi, társulati kohéziót teremtő erejét, és azt a rendkívüli szakmai odaadást, áldozatkészséget és felkészültséget is, ami máig az egyik legjobban terhelhető, legegyenletesebben teljesítő művésszé teszi.
Minden fontos dolog Kaposváron történt
A szülőföldhöz való kötődéséről az Értékteremtő Somogy az ezredfordulón címmel 2002-ben kiadott kötetben adott vallomást.
– Minden valóban fontos dolog itt történt velem: születés, boldog és fájdalmas gyermekkor, az első szánkózás a „gugyuló Jézusnál”, óriási bukásom kerékpárral a cukorgyári lejtőn, az első szerelem, szüleim elvesztése. Itt jutottam be a színház világába, itt érhettem színésszé, itt ismerkedtem meg férjemmel, Koltai Róberttel, itt született Gábor fiunk. Kaposváron érhettem el, hogy én, aki főiskola nélkül, kerülő úton lettem színész, Jászai-díjat, Érdemes Művész kitüntetést kaptam, és csodálatos katarzisokat élhettem meg a színpadon. Már nem élek Kaposváron, és ritkábban teszem meg a Szántód–Kaposvár és a Kaposvár–Szántód közötti utat, de olyankor mindig úgy érzem, ettől a vidéktől soha nem szakadhatok el annyira, hogy többet ne lássam a somogyi dombokat, a nagykónyi kanyart, azt a szántóföldet, ahol hétéves fiam felismerte a bíbic hangját, és több mint hatszáz métert bukdácsolt a mélyen szántott árkokon át, hogy megmutassa nekem: miként változik meg a bíbic hangja, ha veszély közeleg.
Nem tudták fizetni a balettórákat
Egyszer tánctudását vettük nagyító alá, amely visszanyúlt a kezdetekhez. Négy-öt évesen Merő Béla gimnáziumigazgató feleségéhez járt balettozni, havi 30 forintért. Később kimaradt, mert nem tudták fizetni a tandíjat. Amikor a Kaposvár 120. születésnapjára rendezett díszünnepségen önkormányzati képviselőként találkozott Béla bácsival, az egyik kitüntetettel, s bemutatkozott, hogy ő a Pogány mérnök úr lánya, elmondta azt is, miért maradt ki a balettórákról. Nagyot nevettek, hiszen ha tudták volna az igazi okot, akkor ingyen is tanították volna a leányzót, mert nagyon szerették.
– Most már az ember – bütyökkel és megterebélyesedett hátsórésszel – csak mesél erről… – fűszerezte a történetet mosolyogva, majd tovább emlékezett. Rajongásig szeretett táncolni egészen kicsi gyerekként is. Bárhol, bármikor, bármilyen zenére. Amikor gyámszülőknél élt Budapesten egy polgári családban, ha vendégek jöttek, ő volt a „műsorszám”. Békéscsabán néptáncra járt, s amikor visszakerült Kaposvárra, a Park Étterem kerthelyiségében a rock and rolltól kezdve a csacsacsán, a foxon át a keringőig mindent táncolt. A legtöbbet Lukáts Andorral ropta egy-egy premierbuli után. Amikor Andor kimaradt ezekből a bulikból, jött Ács János…
„Az a kis fekete jöjjön előre”
Pályája jelentős része drámai szerepekben telt, de komédiában, vígjátékban is játszhatott, ahol énekelhetett, táncolhatott kedvére. Csakúgy, mint „kórista korában”. Horváth Jenő, a Csiky főrendezője a Dorottya című musicalben még a nevét sem tudta, csak azt mondta: „Az a kis fekete jöjjön ide előre!” Ekkoriban ugyanis festette a haját. Kipróbált minden taktikát, hogy érdekesebbnek tűnjön, s felfigyeljenek rá. Állandóan szűk, fekete trikókat hordott…
Aztán kellően érdekesnek és tehetségesnek bizonyult. Pogány Juditra rátalálnak a szerepek. Kezdő színészként az Ahogy tetszik Rosalindája lehetett; pesti vendégjátékukon 23 percig zúgott a vastaps; ennél már csak az Állami Áruház volt nagyobb siker a maga 27 perces taps-szavával. Az 1981-es Marat halála – amelyben Charlotte Cordayt alakította – ugyancsak revelációként hatott. A 70-es évek közepén, a 80-as években hihetetlen erő és szellemiség bölcsője volt a kaposvári teátrum, amely különösen vonzotta a helybelieknél jobban színházhoz szokott, a politikával célzottan foglalkozó közönséget is.
– Boldog vagyok, hogy mindezt átélhettem én, az egykori megyei bírósági irodista, aki a színházparkban sétálva figyeltem, hogyan gyulladnak ki a fények az öltözőkben, miközben potyogtak a könnyeim – mesélte egyszer meghatódva.
Fotó: Ilovszky Béla
Nagy szerepek és zseniális filmes alakítások
Remekelt Goldoni darabjában is; Pinokkiót, a hosszú orrú fabábot, 15 (!) éven át játszotta váltott kollégákkal Kaposváron. A lírai groteszk bohócfigura közel állt a művésznő szívéhez, az előadás zajos szakmai sikert jelentett számára. Ascher nem véletlenül mondta: Judit, ez mestermunka volt. A szakma egy része éppen ezen alakítása miatt akarta beskatulyázni, mivel más darabokban is Pinokkió jellegzetes, vékonyka hangját vélték hallani. A jószemű direktorok és rendezők azonban másként vélekedtek. Pogány Judit számos remek színpadi alakítást és filmszerepet tudhat magáénak. Nehéz sorra venni valamennyit, de néhányat érdemes felidézni. Például a Vihart, amit a Csikyben játszott először, fiatalabb korában, Gazdag Gyula rendezésében, ám a fővárosban is zajos siker fogadta a Shakespeare-művet, amelyben a szabadságáért küzdő Arielt játssza.
Kilencvennégy kaposvári bemutató
Kaposváron 94 bemutatója volt. Olyanok, mint a Chicago, a Liliom, a Cseresnyéskert, a Tom Jones, A vágy villamosa, Az öngyilkos, a Hegedűs a háztetőn, a Kakuk Marci, a Koldusopera, a Jelenetek egy kivégzésből. Az elmúlt évtizedek számos filmszereppel is megajándékozták: Panelkapcsolat, Zuhanás közben, Ajándék ez a nap – néhány klasszikussá lett film, melyek díjat is hoztak, miközben bejárták a világot. Kedves számára Gothár Péter Felső-Ausztriája, Bereményi Eldorádója, a Garas Dezső rendezte Legényanya vagy Fehér György Szürkülete. Közönségsiker volt a Sose halunk meg, a Szamba, a Csinibaba, az Ámbár tanár úr, a Zimmer Feri, a Hyppolit és a Meseautó új változata is.
Aggódott, hogy ötven felett nem kap majd szerepet
A Nemzet Színésze nagy állatbarát; kutyák, macskák, madarak, sünök megszállott rajongója. Bohócmániájáról elárulta, egy ideig fel sem tűnt neki, hogy gyűjti a bajazzokat, aztán amikor számuk elkerülte a félszázat, rádöbbent: ez már szenvedély. Gyerekkorában ki nem állta a bohócokat a cirkuszban, de később bebizonyosodott: a bohócság életszemlélet és hitvallás egyszerre. Bár nyolcvan felé közelít, korát sokáig nem érezte, és nem is foglalkozott vele különösen. Amikor ötven felett szabadúszó lett, azt gondolta, idősödő nőként nem kap majd szerepet. Az élet rácáfolt erre; így ma is játszik – fergetegesen. Nekünk, somogyiaknak is jutott és jut ma is Pogány Judit ajándék-létéből. Ha nem is a Csikyben, de a fővárosban több előadáson tapsolhatunk a Nemzet Színészének.
A visszatartott nevetés ára
Goldoni A terecske című művében Pogány Judit egy eladósorban lévő, de korosabb hajadont játszott, akinek egy velencei lovag – Lukáts Andor – kezdett el udvarolni, mert a hozományára pályázott.
– Volt egy olyan szakasza az udvarlási jelenetnek, amikor mindketten álltunk, és Lukáts elkezdett fölém hajolni, amitől nekem derékban megtörve fokozatosan hátra kellett dőlnöm – emlékezett. – Ascher Tamás rendezőnek az volt a kérése, hogy ne tegyem kényelmessé magamnak ezt a helyzetet, ne javítsak rajta a lábammal. Lukáts azonban nem állt meg, egyre közelebb hajolt hozzám. Annak ellenére, hogy kisgyerekként hamar szobatiszta lettem, most viszont azt éreztem, hogy a visszatartott nevetéstől mindjárt bepisilek. Lukáts még ekkor sem állt meg, s én egyszer csak, elfeledve minden rendezői instrukciót, hátraléptem a bal lábammal, s ettől a megkönnyebbüléstől a szó szoros értelmében bepisiltem, és röhögtem, rettenetesen röhögtem!
A megyei bíróság gépírónője volt
Pogány Judit 1944. szeptember 10-én született Kaposváron. Testvérével gyámszülőkhöz került. Békéscsabán járt középiskolába, az érettségit követően visszaköltözött Kaposvárra; a megyei bíróság gépírónője lett. Egyre inkább vonzotta a vers, az előadó-művészet. 1965. november 1-jén lett a Csiky Gergely Színház segédszínésze. 1978-tól két évig tagja volt a Nemzeti Színháznak. Ezt követően ismét Kaposvárra szerződött. A rendszerváltást követő első ciklusban önkormányzati képviselő az SZDSZ színeiben szülővárosában. 1994-től szabadfoglalkozásúként fellépett többek között az Örkény, a József Attila, valamint a Katona József Színházban. 2004 óta az Örkény Színház tagja. Színházi és filmszerepek, s díjak sora őrzi briliáns alakításait, hangoskönyvei a gyerekek kedvencei. Pogány Judit hangján szólal meg Vuk, de Szaffi is Dargay Attila rajzfilmjében. Csukás István Pom Pom újabb meséinek CD-in 103 figurának kölcsönözte hangját, a Bogyó és Babóca sorozatban is elbűvölő.
